Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-770
54 770. szám. mében a megadott szabadalom már abban az esetben is megvonatik, ha a szabadalom tulajdonosa oly külföldön készített tárgyat, a mely az ő szabadalmazott találmányának tárgyához hasonló, Francziaországba bevisz. Az Unió-egyezmény 5. czikke a gyakorlatbavételi kényszer intézményét fentartotta, de egyszersmind az Unióhoz tartozó államokra nézve a franczia törvény most emiitett szigorú rendelkezését hatály tála nitotta, ugy hogy az Unió-államok Francziaországgal való forgalmukban e bónitó és terhes határozmány által többé kötve nincsenek. A bruxellesi egyezmény a zárjegyzőkönyv újonnan megállapított 3b) pontjában foglalt rendelkezés által a gyakorlatbavételi kényszert még jobban enyhítette, a mennyiben kimondotta, hogy valamely szabadalom a gyakorlatba vétel hiánya miatt egy országban sem vonható vissza, ha a találmánynak az illető országban történt bejelentésétől még legalább három év el nem telt, de ekkor is csak az esetben, ha a szabadalom tulajdonosa a gyakorlatba vétel elmulasztását igazolni nem tudja. E határidő megállapítása és az igazolás lehetőségének statuálása a gyakorlatba vételi kényszerrel szemben lényeges könnyitést jelent. Az 1895 évi XXXVII. t.-czikkben foglalt szabadalmi törvényünknek a gyakorlatbavételt szabályozó rendelkezéseivel az Unio-egyezmények most ismertetett hatátozmányai teljes összhangban állanak, kivéve az idézett törvényczikk 20. §-ának 1. pontja 3. bekezdésében foglalt ama rendelkezést, amely bizonyos körülmények között a szabadalom megvonását a gyakorlatba nem vétel miatt három évi határidőn belül is lehetővé teszi. Szabadalmi törvényünknek most idézett határozmánya tehát az Unióhoz tartozó államok kötelékébe tartozó azon szabadalomtulajdonosokkal szemben, a kik nálunk nyertek szabadalmat, alkalmazást nem nyerhet. Viszont lehetővé válik az idézett törvényszakasznak olyatén módositása, — a mint ez a jelen törvényjavaslat 4. §-ában tervezve is van, -— h°g. v az esetben, ha valamely szabadalomnak megvonása a három évi határidő eltelte után, a találmány gyakorlatba nem vétele miatt következik be, az eddig előírva \ olt megintés mellőztessék. Ezt a szigorítást indokolttá teszi az a körülmény, hogy nálunk a gyakorlatija vételre rendelkezésre álló három évi határidő a szabadalom engedélyezésének kihirdetése napjától számit, mig számos külföldi államban ós az Unió-egyezmény szóban levő zárjegyzőkönyvi határozmánya értelmében is e határidő a találmányi bejelentés napjától számittatik, úgy hogy a külföldi Unio-államok polgárai ez által már amúgy is előnyben részesülnek, mert ez az eltérés a határidő-számításban reájuk nézve legtöbb esetben körülbelül egy félévtől egészen egy évig terjedhető időnyereséget jelent. A 11. c z i k k a szabadalmazható találmányok részére az Unioállamok bármelyikének területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításokon az illető államok törvényeinek megfelelő időleges oltalmat biztosit. Magyarországon ilyen oltalmat biztosító rendelkezés ez idő szerint még hiányzik ; eddigelé nálunk csak esetről-esetre, egy-egy kiállitás alkalmából biztos itatott az időleges oltalom. Gondoskodni fogok azonban, hogy az uj szabadalmi törvénybe, melynek előadói tervezete már legközelebb a nyilvánosság elé fog kerülni, e részben megfelelő általános érvényű rendelkezés vétessék fel.
