Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-773
773. szám. 129 a magyar szent korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, mint Unió-államoknak egymásközt való forgalmában s az Unió kötelékébe tartozóságuk ideje alatt nem nyerhetnek az 1907. évi október hó 8-iki szerződésben, mint külön megállapodásban foglalt és az Unió-egyezmények rendelkezéseinek meg nem felelő határozmányok alkalmazást. Áll az első sorban az 1907. évi október 8-ikán kötött és az 1908. évi XII. törvény ez ikkbe foglalt szerződés XVI. czikkének 4. pontjáról, a mely szerint az egyik államban az idézett czikk rendelkezései értelmében bejelentett valamely találmány ezen államban nem részesülhet nagyobb terjedelmű és hosszabb tartamú oltalomban, mint annak az államnak területén, a melyben a találmány először bejelentetett. Ez a rendelkezés ugyanis a Bruxellesben módositott párisi Unió-főegyezmény 4 b) czikkével egyenesen ellenkezik, mert ez utóbbinak értelmében a szerződő államok valamelyikében az unió-határozmányoknak megfelelően bejelentett szabadalmak az ugyanarra a találmányra más, akár az Unióhoz tartozó, akár ahoz nem tartozó államokban megadott szabadalmaktól függetlenek. De ha nem állana is fenn oly Unió-határozmány, a melynek értelmében az egyes államok külön egyezményi határozmányai az Unió rendelkezéseivel ellentétben nem állhatnak: az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkének emiitett rendelkezése mégis módositandó volna, mert mivel sem lenne az Unióhoz való csatlakozás esetében indokolható az, hogy Magyarország az ausztriai találmányokat és viszont Ausztria az ittenieket kedvezőtlenebb elbánásban részesitse, mint az összes többi Unió-államokbeli találmányokat a módositott Unió-főegyezmény 4. b) pontjában lefektetett és a szabadalmak — egymástól független fennállásukban megnyilatkozó — jogi természetének megfelelő rendelkezés alapján. Módositást igényel továbbá az 1907. évi október 8-iki szerződés XVII czikkének 7-ik pontja is, a mely a védjegy-lajstromozási illetékek 25°/o-ának kölcsönös megtérítését írja elő. E rendelkezés ugyanis az Unióhoz való csatlakozás idejére hatályon kivül helyezendó, mert a nemzetközileg belajstromozott védjegyek után a g5 7 ári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban, 1891. évi április hó 14-én kötött és az 1900. évi deczember hó 14-iki bruxellesi pótegyezmónynyel módositott megállapodás értelmében a berni nemzetközi irodának fizetendők a lajstromozási illetékek s mert úgy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok a berni iroda által az Unió-államok közt felosztott díjbevételek alakjában kapják a nemzetközileg lajstromozott másik állambeli védjegyek lajstromozása, illetve oltalma fejében a nekik szerződés értelmében járó díjrészesedést. A végből pedig, hogy a jelzett szerződési határozmányok az Unióhoz való csatlakozás idejére a fentiekben előadottak szerint bár csak ideiglenes jelleggel is kikapcsoltassanak, az 1907. évi október hó 8-ikán létrejött szerződés XVI. és XVII. czikkeinek pótszerződés kötése utján való kiegészítése vált szükségessé. A két kormány tehát tárgyalásokat volt kénytelen folytatni egy ilyen, a két államnak az Unió kötelékébe tartozandósága idejére szóló s az alapszerződés fennállását feltételező megállapodásnak létrehozása érdekében s ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye a Wienben, folyó 1908. évi november hó 30-ik napján kelt, és a jelen törvényjavaslatom alapián beczikkelyezendő pótszerződés. A két kormány megegyezését és a szóban levő pótszerződésnek megFörendi iromány. XVIII. 1906—1911. 17
