Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.
Irományszámok - 1906-773
130 773. szám. kötését a fentiekben érintett és a pótszerződés II. czikkében és III. czikkének harmadik bekezdése utolsó mondatában foglalt rendelkezéseken kivül elkerülhetetlenné tette még némely más, az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. és XVII. czikkeit érintő kérdés szabályozásának a nemzetközi Unióhoz való csatlakozás folyományaképen jelentkező szükséges volta is. Az ezekre vonatkozó rendelkezéseket az I. és a III. czikkek foglalják magukban. A pótszerződés egyes czikkeiben foglalt rendelkezésekhez még a következőket kívánom megjegyezni : Az I. czikk értelmében a szabadalmi bejelentések elsőbbségének érvé nyesitésénól vagylagosan nyernek alkalmazást az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkének, vagy az Unió-egyezményeknek vonatkozó határozmányai, a szerint, a mint a határidő számításánál a bejelentőre nézve adott esetben kedvezőbbek. Ezzel analog rendelkezés foglaltatik a Németbirodalommal kötött és az ország törvényei közzé leendő beiktatás végett már az országgyűléshez előterjesztett iparjogvédelmi egyez méiry ben és mivel sem volna igazolható, ha az ebben a határozmányban rejlő kedvezmény Magyarország és Ausztria kölcsönös forgalmában nem érvényesülne. • A II. czikk a fentebb már kifejetettéknek megfelelőleg a két állam kölcsönös forgalmára vonatkozólag megállapított elveket a módosított párisi Unió-egyezmény 4. b) czikkével hozza kellő összhangzásba, kimondván, hogy mindaddig, míg úgy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékében állanak : a két államnak kölcsönös forgalmában az 1907. évi október 8-iki szerződós XVI-ik czikkének 4. pontja nem nyer alkalmazást, vagyis hogy a mindkét állambeli szabadalmak az ott megállapított korlátozástól a jelzett időre mentesülnek s tartamuk tekintetében egymástól egyelőre függetlenekké válnak. A III. czikk első bekezdése kimondja, hogy az 1907. évi október hó 8-iki szerződós XVII. czikke egy uj 9-ik ponttal bővíttetik ki. Az itt felvett rendelkezéseknek czólja a XVII. czikk rendelkezéseit összhangba hozni a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-ón kötött megállapodás határozmányaival, amelyhez úgy Magyarország, mint Ausztria az Unióhoz való csatlakozás keretében hozzájárulnak. így ez uj pontnak első bekezdése megállapítja, hogy azok a védjegyek, amelyek a két szerződő állam egyikében vagy másikában a madridi megállapodásnak megfelelően nemzetközi lajstromozás czéljából letétetnek: a most kötött pótszerződés hatálybalépte után és a madridi egyezményhez való csatlakozás ideje alatt a másik államnak nem küldendők meg, mert ezt a berni nemzetközi iroda által teendő időszakos közlések fölöslegessé teszik. A második bekezdés a XVII. czikk 6. pontjában a védjegyoltalom megtagadása körül követendő eljárásra vonatkozólag foglalt rendelkezéseket a madridi megállapodás értelmében nemzetközileg lajstromozott védjegyeket illetőleg egészíti ki ; e bekezdés utolsó mondata pedig azt a fentiekben már közelebbről is indokolt fontos rendelkezést tartalmazza, hogy az 1907. évi október hó 8-iki alapszerződós XVII. czikkének 7. pontjában megszabott 25°/o lajstromozási illeték kölcsönös megtérítésóre vonatkozó kötelezettség a nemzetközi lajstromozás czéljából letett védjegyeket illetőleg — arra az időre, amig mindkét állam az Unió kötelékében áll — felfüggeszt étik. A III-ik czikk negyedik bekezdése a teljes világosság kedvéért kimondja, hogy a nemzetközi lajstromozás czéljából letett vódjeg3^ek tekintetében a
