Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-754

304 754. szám. kifejezetten, mint ilyeneket kell megjelölni a czímlapon. Ez különben természetes folyománya annak, hogy maga a gyümölcsbor is csak ezen minőségét feltüntető jelzéssel hozható forgalomba. (35. §.) c) Az utolsó bekezdés a hazai pezsgőgyárosok óhajtására vétetett fel a törvényjavaslatba. Ennek czélja a hamisítványok ellenőrzésének megkönnyítése. A IV. FEJEZETHEZ. Büntető határozatok. A 37—42. §-okhoz. A bortör vénybe ütköző cselekmények, mint az 1893 : XXIII. törvényczikkben, ugy a jelen törvényjavaslatban is kihágásokká minősíttetnek. Ez felel meg legjobban e cselekmények természetének. A kihágások a 37., 38., 41. és 42. §-okban vannak felsorolva. A kihágásokra azok súlyosságához képest vannak a büntetések megállapítva. A 37., 38. és 41. §-okban körülirt kihágásokra főbüntetésként elzárást és mellékbüntetésként pénzbüntetést, a 42. §-ban körülirt kihágásokra pedig csak pénzbüntetést állapit meg a javaslat, a mely csupán behajthatatlanság esetén változtatható át elzárásra. Ezenfelül azonban mellékbüntetésként a 39., 40., 46—50. §-ok még egyéb megtorló intézkedéseket is megállapítanak. A törvényjavaslat több olyan cselekményt minősít kihágásnak, a melyek eddig nem képeztek kihágást. Ilyenek a 38. §. 2., 3., 4 , 5., 8. pontjaiban, továbbá a 41. §. 2., 5. pontjaiban s részben e §. 4. pontjában és a 42. §• 1., 2. és 3. pontjaiban megállapított kihágások. Ez természetes folyománya a törvényjavaslat I., II. és III. fejezeteiben foglalt azon rendelkezéseknek, melyeknek meg-zegése természetszerűleg büntető határozatot is kell, hogy maga után vonjon. A mi pedig a büntetéseket illeti, ezek a törvényjavaslat szerint mind a büntetések neme, mind azok mértéke tekintetében általában súlyosabbak, mint azok a büntetések, a melyek az 1893 : XXIII. törvényezikkben vannak megállapítva. Az 1893 : XXIII. törvényezikk csupán egy kihágásra, nevezetesen a mesterséges bor készítésével elkövetett kihágásra állapított meg elzár.ísbüntetést; a mesterséges bor forgalombahozatalával elkövetett, valamint az idézett törvény egyéb rendelkezéseibe ütköző kihágásokra pedig, eddig csupán pénzbüntetés volt kiszabható. Ez olyan hibája a mai törvénynek, a mely miatt azt kellő hatálylyal nem lehetett végrehajtani, mert a forgalomba került hamisított bor (illetőleg az 1893 : XXIII. törvényezikkben használt elnevezés szerint: mesterséges bor) készítőjét, különösen ha a bor már több kézen ment keresztül, sok esetben nem lehetett megállapítani; a forgalombahozót pedig csak pénzbüntetéssel lehetett büntetni még akkor is, ha az illető, nyilvánvalókig a vevők megtévesztésére irányuló czélzattal, tudva hozta a mesterséges bort, természetes bor gyanánt forgalomba. Már pedig, a ki ezt teszi, sokszor még súlyosabb beszámítás alá eso kihágást követ el, mint az, a ki a hamisított bort előállítja, a nélkül, hogy azt még forgalomba hozta volna.