Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-754
29G 754. szám. Ez sok visszaélésre adott alkalmat, mert a mazsola nagyon alkalmas anyag a borhamisításra, illetőleg arra, hogy magából a mazsolából, vagy az ezzel feljavított mustból vagy borból, víz hozzáadásával, hamisított bor legyen előállítható. A mazsolával készített édes borok pedig, még ha az eddig megengedett módon állíttattak is elő, sókat ártottak világhírű tokaji aszuborainknak, mert igen gyakran valódi tokaji bor gyanánt hozamán forgalomba, a tokaji borok régi jó hírét rontották, s részint e miatt, részint pedig olcsó áruknál fogva, a valódi tokaji bor értékesítését nagyon megnehezítették. Ezen indokoknál fogva a törvényjaA r aslat 6-ik §-a a mazsolának a borkezelésnél való használatát teljesen eltiltja. E tekintetben a törvényjavaslat szigorúbb, mint az osztrák bortörvény, mert ez utóbbi szerint a mazsolaszőlőnek édes bor készítésére való használata, bizonyos feltételek mellett, meg van engedve; más czélra, t. i. egyszerűen borjavitási czélra azonban az osztrák bortörvény is tiltja a mazsola használatát. A mazsolát ugyanis nemcsak édesbor készítésre lehet használni, hanem közönséges borok hamisítására, illetőleg viz hozzáadásával előállítható, borhoz hasonló italok készítésére is. Ha az osztrák törvény mintájáia, a mazsolának mi is csak az utóbb említett czélra való felhasználását tiltanók el, ellenben édes bor készítésre annak használatát megengednők, alig lehetne megakadályozni azt, hogy a közönséges bor hamitására, mazsola helyett, az ebből készült édesbort ne használhassák fel. Sőt tekintve, hogy az édes mazsolabor viszonylag nagyon olcsón állitható elő, az ilyen bor készítésének megengedése esetén továbbra is tág tere volna a borhamisításnak annál is inkább, mert a mazsolaszőlőnek az édes bor készítésénél visszamaradó törkölye, kiválóan alkalmas anyag volna a borhamisításra. Ennélfogva általános bortermelési szempontból is a mazsolaszőlő használatának a borkezelósnél való teljes kizárása, tehát az ily úton való édesborkészités feltétlen eltiltása is szükséges. De még inkább és különösen szükséges ez a tokaji asszúborok védelme érdekében, mert ezen borainknak régi jó hírét csakis ugy leszünk képesek helyreállítani, ha a magyar állam területén a mazsolával édesített borok készítését feltétlenül eltiltjuk, hogy a külföld tőlünk tokaji aszú gyanánt mást, mint valódi tokaji aszubort ne kaphasson. Megjegyzem különben, hogy Magyarországon mindössze csak néhány borkereskedő foglalkozik édes mazsolabor készítésével. Ezek évenként csak pár ezer hektoliter ilyen édesbort készítenek s erre a czélra rendszerint egészen közönséges asztali bort használnak fel. Az ilyen édeshorok készítése tehát nálunk nem tekinthető közgazdasági érdeknek. A törvényjavaslat 6. §-ának második bekezdése oly átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely a törvény életbelépte előtt készített ilyen édesboroknak a törvény életbeléptétől számított egy év alatt leendő értékesítését lehetővé teszi. Az előadottakon kivül a törvényjavaslat szerint még a következő változtatások terveztetnek az eddigi állapothoz képest : A mustnak befőzés útján való sűrítése, mely eddig mindenütt egyaránt meg volt engedve, — a törvényjavaslat szerint — a tokaji borvidéken termett mustnál eltiltatik (lásd a 2. §. a) pontját és a 16. § t). Ennek indoka az, hogy a tokaji aszubor befőzés utján sűrített s ez utón édesített musttal ne legyen hamisítható, illetőleg hogy a fogyasztó közönség ily módon való tévedésbeejtósének eleje vétessék.
