Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-753

753. szám. 249 IX. A Mura. A Mura folyón eddig csakis az országhatárt képező szakasznak Ausztriával közösen végzendő rendezésénél fejtettünk ki nagyobb tevékenységet, mig a Murá­nak kizárólag Magyarország területére eső részén csak helyi érdekkel biró kisebb védőmüvek létesíttettek, állami segély nyújtásával. Az egész Murára elkészített terv és költségvetés szerint az oszlrák határral közös 27 km. hosszú folyószakasznak a 12 és 27 km. közti szakaszán 1908. évtől kezdve foganatosítandó munkálatoknak Magyarország terhére eső költsége 981.447 koronával irányoztatott elő. A munkálatok ugyanazon rendszer szerint végeztetnének, mint a hogy eddig végrehajtva lettek. A munkálatok után kilo­méterenként 57.732 K költség esik. A Mura folyó magyarországi szakaszának szabályozását főképen a parti birtokosok érdekei kívánják és a mai helyzet az érdekeltek óriási kára nélkül tovább fenn nem tartható, daczára annak, hogy a Murán sem hajózás, sem tutajozás nincs, de nem is lehet a jelenlegi rendetlen állapot mellett. Ezen 80 km hosszú vonalon rendszeres, hosszabb folyószakaszt felölelő szabályozás még nem indíttatott meg. Eddig csupán egyes helyi érdekű véd­művek építtettek állami segélylyel. A folyónak rendezése azonban mulhatlanul szükséges, mert az osztrák folyórészen mozgásba hozott s a határszakasz rende­zése folytán a már kizárólag Magyarország területére eső folyórészekre tovasodort és itt megnyugvásba kerülő nagymennyiségű hordalék következtében a helyzet folyton rosszabbodik. A magyarországi Muraszabályozás tervezésénél következők szolgáltak irány­elvül : A szabályozott meder vonalául a meglevő meder lehetőleg megtartatott, a folyó rövidítése átvágásokkal mellőztetett, kivéve a határszakaszhoz való csatla­kozásnál és a Drávába betorkolás felett, az utóbbi szakaszon főként a Dráva nagy viz idején áradó Mura viz káros duzzasztásának kikerülése «zárjából. A folyó kanyarulatai tehát lehetőleg megtartandók, a homorú oldal part­védművekkel védendő, a domború oldalon a meder fixirozása a mederbe elfutó magasságú T alakú keresztgátakkal történnék. Párhuzammüvek költséges voltuk­nál fogva lehetőleg mellőztettek. A művek kővel borított vegyes anyagból — rőzse, kavics — terveztettek. A művek magassága a kis vizszin felett 110 m., a mely a határszakaszon a radkersburgi 130 m., az alsó szakaszon a muraszerdahelyi 150 m. vizimagas­ságnak felel meg. A kétparti mű^ek közti távolság, azaz a jövőbeni meder szab­vány szélessége a határszakaszon 76 m.-ben, innen a 31 km-ig 80 m.-ben, ezen alul a Kerka patak beömléséig 90 m-ben, azon alul 100 m-ben állapíttatott meg. Ezen irányelvek alapul vételével készült terv szerinti rendezés költsége 7,945.457 koronára rug. A Mura folyó ezen szakasza nem áll állami kezelés alatt. A szabályozás a közérdeken felül, a folyton változó folyó partomlásainak megszüntetése végett, tehát a partvédelmi érdekből is történnék, és igy a szabályozás költségeihez az érdekeltek hozzájárulása is biztosítandó lesz. A munkálatok e szakaszon, az osztrák határszakaszon folyamatban levő mun­kákkal egyidőben végezhetők, sőt végzendők is, hogy a határszakasz rendezésé­nek befejezése előtt gát vettessék a folyó magyarországi alsó szakaszán való pusztításának. A Murán végrehajtandó összes munkálatok tehát 8,926.874 K-val vagyis kereken 8,920,000 K-val irányozhatók elő. Főrendi iromány. XVII. 1906—1911. 32

Next

/
Thumbnails
Contents