Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.

Irományszámok - 1906-751

751. szám. 189 A javaslat ezeket az eszközöket azért, hogy a hatóságok figyelmét különösen rájuk terelje, egyenként sorolja elő ; a büntetést fentartja az összes más módokra is, a melyekkel a tettes a kivándorláshoz segédkezet nyújt. Ez a cselekmény rendőri természeténél fogva kihágás és két hónapig terjedhető elzárással és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Minthogy azonban tapasztalataink szerint különösen az ország északi vidékein ez a kihágás egész üzletággá fajult s annyira veszedelmessé lett, hogy nagyobb súlyú esetekben a kihágásra megállapitható büntetés szűk keretei közt azzal eredményesen meg nem küzdhetünk, azért az individuálizácziónak fentebb (a 37. §. indokolásánál) előadott követelményeihez képest a 41. §. második bekezdése szerint az üzletszerűen működő vagy visszaeső bűntettesek ilynemű cselekménye vétséggé minősül és két évig terjedhető fogházzal és 4.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A 42. §-hoz. Mig a javaslat büntető határozatai egyfelől a fentebb indokolt rendelkezésekkel a kivándorlás mesterséges szitását meggátolni, az engedély nélkül működő kivándorlási vállalkozást lehetetlenné tenni s a jogosulatlan kivándorlást visszaszoritani igyekeznek, addig másfelől a jogosult kivándorlásnak az engedélyivel működő kivándorlási vállalkozó által eszközölt lebonyolítását is ellenőrzik s a vállalkozónak és az alkalmazottaknak törvénybe ütköző cselekményeit büntetéssel sújtják. E cselekmények rendőri természetüknél fogva kihágások és büntetésük két hónapig terjedhető elzárás és 60ü Kig terjedhető pénzbüntetés. Az egyes, ily kihágást képező cselekmények a 42. §-ban külön meghatálozva nincsenek, csak utalás történik a törvényjavaslat azon rendelkezéseire, melyek az itt büntetőjogi szankczió alá helyezett parancsot vagy tilalmat tartalmazzák. Kihágást követ el é §. értelmében a vállalkozó, a helyettes, az irodavezető vagy más alkalmazott, ha a bejelentett díjaknál magasabb díjakat szed (10. §. második bekezdése) ; ha az irodavezető vagy más alkalmazott az előre meghatározott rendes díjazáson kivül más díjazásban, jutalmazásban, vagy költség megtérítésben részesül (13. §.) ; ha a felsorolt személyek bármelyike a kivándorlásra vonatkozó meg nem engedett felhívást, tájékoztatást közzétesz, másnak megküld, meg nem engedett helyen kifüggeszt (15. §.) ; ha az elszállítás nem a szabályszerűen kötött szerződés alapján történik (20. §. első bekezdése) ; ha olyan személy elszállítására kötnek szerződést, a kinek útlevele nincs, vagy a ki a kivándorlásban korlátozva van (21. §.); ha a kivándorlótól a szerződésben megjelölt szállítási és biztosítási díjon felül bármely más díjat vagy szolgálatot követel, elfogad vagy annak előleget ad, a kivándorlót tartózkodási helyének vagy foglalkozásának szabad választásában korlátozza (23. §. második bekezdésének 2. és 3. pontja) ; végül ha a kivándorlónak, a ki a hajóra szállás előtt a szerződéstől bármely okból visszalép, a szállítási díjat vissza nem téríti (24. §). E rendelkezésekhez a büntetési szankczió hozzáfüzését az okolja meg, hogy mindeme felsorolt szabálytalanságok mások érdekeit erősen sértik és kellő büntetési szankczió hiányában azokat megakadályozni alig lehetne. A 42. §. második és harmadik bekezdése a vállalkozónak, a helyettesnek és az irodavezetőnek az alkalmazottakkal kollektiv büntetőjogi felelősségét szabályozza.