Főrendiházi irományok, 1906. XVII. kötet • 722-769. sz.
Irományszámok - 1906-751
188 751. szám, E közvetlen tevékenység büntetése mellett hasonló büntetést állapit meg a javaslat az elszállítás közvetítésére, úgyszintén a nem engedélyezett kivándorlási üzlet körére vonatkozó hirdetmények vagy közlemények közzétételére vagy más módon terjesztésére is, mert leghatályosabban ezek segitik elő a jogosulatlan kivándorlási üzérkedést. Az utóbbit sikeresen elfojtani mindaddig nem lehet, mig a közvetitést és a hirdetmények, közlemények terjesztését meg nem akadályoztuk. E cselekmények természetéhez az üzletszerűség rendszerint hozzátartozik ; de azt a vétség ismérvei közé felvenni a kivételesen előforduló más esetekre való figyelemmel nem lehetett. A visszaeső szigorúbb büntetését a 38. §. második bekezdése tartalmazza. A nem engedélyezett kivándorlási üzletben való részesség az 1878 : V, t.-cz. (Btk.) 69—74. §-ai szerint büntetendő. Minthogy azonban a büntető jog általános elvei szerint a bünrészesség körébe csak az egyes meghatározott cselekményekre való felbujtás és azokban való segédkezés esik, a javaslat pedig az engedély vagy jóváhagyás nélkül működő kivándorlási vállalkozónak vagy helyettesének nem csak egyes büntetendő cselekményeit, hanem egész idevonatkozó tevékenységét kivánja meggátolni, azért a 39. §-ban a tulajdonképeni bünrészesség esetein kivül büntetéssel sújt mindenkit, a ki az ily vállalkozóval vagy helyettesével a kivándorlásra vonatkozó üzleti összeköttetésben áll, vagy ily összeköttetés létesítésére lépéseket tesz, vagy azoknak a kivándorlásra vonatkozó működését bármely más módon előmozdítja. Ez az utóbbi cselekmény már kisebb súlyú s nem jogsértést, csak veszélyt foglal magában és ezért a javaslat szerint csak kihágás, a mely két hónapig terjedhető elzárással és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A fentebbiekből kitűnik, hogy nem ez az enyhébb büntetés alkalmazandó, ha a 38. §-ba ütköző cselekményre való felbujtásról vagy abban való segédkezésről van szó, mely esetben a Btk.nek a részesre vonatkozó fentebb idézett rendelkezései érvényesülnek. A javaslat szövegében erre utal a »ha súlyosabb beszámítás alá nem esik* kifejezés. A 40. és 41. §-okhoz. A 40. §. a jogosulatlan kivándorlás büntetéséről intézkedik. Jogosulatlan kivándorló az, a ki útlevél nélkül, vagy a javaslat 2. §-ában foglalt tilalom ellenére kel útra kivándorlás czéljából. Az érvényben levő törvényes jogszabályok szerint az útlevél nélkül kivándorló csak az esetben büntethető, ha a határon kilép. Mivel a büntetés az ilyen egyénen a legritkább esetben hajtható végre, szükségesnek láttam a büntetendő cselekmény tényálladékát az utrakelés tényében állapítani meg. E cselekmény büntetése tekintettel arra, hogy a cselekmény csak rendőri természetű szabályokba ütközik és így kihágás, két hónapig terjedhető elzárás és 600 K-Í£ terjedhető pénzbüntetés. Önként érthető, hogy ha más (például katonai) törvény bizonyos személyek kivándorlását szigorúbb büntetési szankczió mellett tiltja, ezekben az esetekben a súlyosabb büntetést a bíróságnak a jövőben is alkalmaznia kell. Erre utal a javaslat szövegében a »ha súlyosabb beszámítás alá nem esik« kifejezés. A jogosulatlan kivándorlás előmozdítását a javaslat 41. §-a szintén bünteti, mert magát a jogosulatlan kivándorlást leggyakrabban épen ez okozza. Az előmozdítás leggyakoribb eszközei az előlegnyujtás, a fuvarozás, a kalauzolás, a kioktatás.
