Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
438 685. szám. szolnoki vonalakon, azoknak túltei-helése folyt in, csak nagy akadályok legyőzésével és vonatkésésekkel lehetett lebonyolítani. Megneheziti különösen e vonalon a teherárúforgalom akadálytalan lebonyolítását azon körülmény, hogy a sok irányból jövő és menő személyvonatok a vonalat a nap bizonyos időszakában annyira igénybe veszik hogy ugyanakkor tehervonatok alig közlekedhetnek. Minthogy pedig a szolnoki irányból az igen nagy mennyiségű élő szállítmányon kivül, a székesfőváros számára szolgáló igen jelentékeny mennyiségű élelmezési és egyéb, gyors romlásnak alávetett árúczikkek is szállitandók, melyek a gyors és késedelem nélküli továbbitást megkívánják, ennélfogva feltétlenül szükséges, hogy ezen árúk a személyszállító vonatok által hátráltatás nélkül a nap bármely szakában késedelem nélkül elszállithatók legyenek. Ezenkivül ezen rövid vonal, a Il-ik vágány kiépítésével, kiválóan alkalmas leend a budapesti pályaudvarokra szánt szállítmányok megfelelő irányítására oly esetekben, a midőn Budapesten és a beágazó vonalakon nagyobb torlódások állanak elő. Ez oknál fogva vétetett már 1897. évben tervbe a budapest—czeglédi kétvágányú vonul kiegészítéseként a czegléd—szolnoki vonalon a II. vágánynak a kiépítése. Ez az építkezés azonban a következőkben emiitett körülmény folytán mindeddig nem volt megvalósitható. Az 1902. és 1903. évi állami költségvetési törvényjavaslatok indokolásaiban ugyanis előadatott, hogy az államvasutak kocsiállományának szükségszerű további szaporítása, egyúttal a hazai vas- és gépipar, nemkülönben az egyéb iparágak terén beállott pangás lehető enyhítése indokából az 1897. évi XXX. t.-czikk 1. §-ában II. szám alatt »személy- teher- ós kalauzkocsik beszerzésére« felvett 42,800.000 K hitelösszegen felül az 1899. és következő évben a gyáraknál 35,405.000 K értékig terjedő waggonmegrendelósek történtek és egyúttal bejelentetett, hogy ez az összeg az emiitett törvényczikk többi czímeibol fog födöztetni, valamint hogy az ily módon történt hitelelvonás folytán a vonatkozó czímeknél a tervezet munkák végrehajtásához szükséges, de e törvény keretéből ily módon hiányzó födözetről külön törvényhozási intézkedések utján keilend majd gondoskodni. Ennek folytán a törvényben felvéve volt munkák egy részét, s azok között a czegléd—szolnoki II. vágány épitését is elhalasztották. Az 1904. évi XIV. törvényezikkben részben történt ugyan gondoskodás az elhalasztott munkák előirányzáséiról, a mennyiben az I. fej. 6. §. 10. t. alatt az 1897. évi XXX. t.-czikkben ily czólra, valamint a szolnok—püspökladányi, a nagyvárad—csabai és csaba - dáljai vonalak teljesítőképességének honvédelmi érdekből szükséges fokozására, végül még egyéb igen sürgőseknek és elodázhatatlanoknak jelentkező építkezésekre hitel engedélyeztetett, de e munkákra vpeim a teljes összeg, hanem annak mintegy csak fele része, vagyis 21,300.000 K vétetett fel. E körülmény folytán az elmaradt munkáknak ismét csak egy része 3 ós pedig a viszonylagos sürgősség szerint a legsürgősebb munkák voltak e törvénybe felvehetők. Az ujabban elodázott munkák között volt a szóban levő czegléd—szolnoki II. vágány épitése is. Ezen elodázásnak némi enyhítéséül a 21,300.000 K felosztásába Szolnok és Czegléd végállomásoknak bizonyos mérvű bővítése vétetett fel. Miután e vonalon naponta átlag 22, az őszi és téli idényben egyes napokon 30-nál több vonat is közlekedik, ugy hogy a menetrendszerinti összes vonatok
