Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
685. szám. 421 Ezen felül avégből, hogy az őszi nagy forgalom alatt a rendezőben egy és ugyanazon időben egymástól függetlenül két tartalékmozdony dolgozhassék, szükséges, hogy a meglevőn kivül meg egy kihúzó vágány építtessék, mely az előbbivel kettős keresztezéssel hozandó összeköttetésbe. Ugyancsak még két kettős keresztezést kell létesiteni a Hatvan—Szolnok felőli bejáratnál, a közlekedés megkönnyítése ós egyik vágányról a másikra juthatás lehetővé tétele czéljából. Az említett munkák közül a legsürgősebbekre a jelen törvényjavaslatba 400.000 körönéit állítottam be. 12. Rákos-rendező pályaudvar folytatólagos kibővítése II. részlet 600.000 K. Rákos-rendező pályaudvar kibővitósóre már az 1907. évi XXIX. törvényczikk kiegészítő részét képező indokoláshoz csatolt kimutatásban 300.000 korona vétetett fel, mely összeget a megadott átruházási jog alapján 500.000 koronára emeltem. Ez összegből az eredetileg tervezett egy átrakodó szín helyett két nagy átrakodó szín a kapcsolatos vágányzattal állíttatott elő. Mint az előbbiekben bővebben kifejtettem, Rákos-rendezőpályaudvar berendezéseinek elégtelen volta ugy Budapest-nyugoti pályaudvar forgalmának lebonyolítására, mint a csatlakozó vonalak, különösen pedig a budapest—marcheggi fővonal teljesítő képességére is jelentékeny befolyást gyakorol. E mellett, amint az a felsorolt forgalmi adatokból kitűnik, ezen állomásnak forgalma és az ott kezelendő kocsik száma még a most lefolyt utolsó évben is jelentékenyen emelkedett. Mig ugyanis az egy napon oda befutó kocsik maximális száma 1898-ban 1519-et tett ki, ez a szám 1906-ban 1930-ra, 1907-ben pedig 2097-re szökött fel, a további emelkedés pedig szintén kétségtelenül be fog következni. Ezen okokból — bár a Rákos-rendezőpályaudvaron végzendő munkálatok a budapesti pályaudvarok kérdésének végleges megoldását tekintve csak ideiglenes jellegűek — e pályaudvaron az 1907. évi XXIX. tör vény czikkel engedélyezett bővítési munkáknak további kiegészítésére, jelesül a vágányhálózat folytatólagos megnagyobbitására ós további uj vágányok lerakására okvetetlen szükség van. Az e czólra szükséges költségek 600.000 koronát tesznek ki, mely költség — eltekintve attól, hogy az a végleges megoldás bekövetkeztéig gyümölcsöző befektetést képez — az által, hogy a vágány-anyag a végleges megoldás alkalmával újból felhasználható lesz, nagyobb részben végleges beruházásnak tekinthető. 13. Budapest-kelenföld—dunaparti vontatóvágány 500.000 K. Már 1900. évben megfontolás tárgyává tétetett egy Budapest-Kelenföld állomásból kiágazólag Budapest székesfőváros ós Budafok község határán a Dunapartra vezetendő vontatóvágány kiépítése abból a czólból, hogy a Lágymányoson akkortájt létesült néhány gyártelep a vasúttal közvetetlen összeköttetést nyerjen. Azóta a Lágymányoson már számos ipartelep helyeztetett üzembe ós e városrósz kedvező területi fekvésénél fogva egyébként is hivatva van Budapest ipari életében fontos szerepet játszani, mert ha sikerül a székesfővárosi gyár- és ipartelepek egy részét a lágymányosi vidékre terelni, ez a város egészséges fejlődésének és terjeszkedésének előmozdítására nagy lépést jelent E vágány kiépítésének kérdése azonban szoros összefüggésben áll annak a területnek rendezésével, a melyen a tervezett vágány nyom elvezet és annak az útvonalnak kiépítésével, a melyre a vasút vágánya tervezve van.
