Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
420 685. szám. Ezen naponként többször is ismétlődő akadályok nagy részben megszűnnének, ha a vonatoknak a körvasuton való csatlakozása lehetségessé tétetnék, vagyis ha megfelelő helyen egy vonatkeresztezésre alkalmas forgalmi kitérő rendeztetnék be. Egy ilyen kitérő legczélszerübben Rákosszentmihály község határában létesíthető, mély, mint azt az érdekeltség is kérelmezte, egyúttal árúkezelésre is berendezendő volna. A szükséges költségek előzetes számitások szerint 320.000 koronát fognak kitenni. 11. Rákos állomás bővítése 400.000 K. Bakos állomás és a vele kapcsolatos rendező pályaudvar vágányzata elégtelen az ottani rendkívüli forqalom lebonyolitására ; a személyzet a legnagyobb erőfeszités mellett sem képes a helyszűke előidézte nehézségekkel megküzdeni, ugy hogy e miatt az őszi hónapokban naponta 3—5 vonatot kell a vonal állomásain féloszlatni. Bakos állomáson az érkezett és indult vonatok száma 1905-ben 103.í 16-ra, 1906ban pedig 108 123-ra rúgott. E szám 1907-ben az első félévi adatok és a tapasztalt második félévi szaporulat alapján ez év végéig mintegy 111.900 ra tehető s igy az emelkedés az 1905. évi vonalforgalommal szemben 8 3°/o-ra vehető. A vonatok közül az állomáson kezeltetett 1905-ben 26.663, 1906-ban 28.341, 1907 első felében pedig 14.417 vonat. Az állomásra befutott kocsik száma 1905-ben 319.985, 1906-ban 333.707 volt. Ezen rendkivüli forgalom lebonyolitására. Rákos állomásnak összesen 28 vágány áll rendelkezésére, melyek közül 3 vágány a személyvonatok fogadására szolgál, mig 3 vágány tehervonatok részére felállító, 5 pedig fogadóvágány feloszló vonatok részére, a hátralevő vágányok közül egy raktárkezelési czélokra szolgál, tizenhat pedig guritóvágány. Miután ez a vágányzat a forgalom lebonyolitására elégtelen, a bajon csak a vonatok folytonos áthelyezésével, ide-oda guritgatásával segitenek. így pld. miután a miskolczi elegy elfoglalta a vágányt éjjel a kezelővonatok gyüjtőkocsijainak előkészitésére kell felhasználni, ezt az elegyet éjjel más vágányra kénytelenek áttenni ós guritani. Hasonló műveletet kell végezni a nappal a brück-királyhidai elegy által elfoglalt vágányon, hova éjjel egy kezelő vonat gyűjtő- ós állomási kocsijai lesznek guritva. Ezen felül vágány hiányában a Rákoson maradó teher vonatokat a fővágányra kell bocsátani, onnan a rendezőbe visszatolatni ós elegyüket a helyhez mérten, vonatokkal már elfoglalt vágányokon szétosztani. Miután Rákos állomás Érsekújvár átmenetű, továbbá Salgótarján — Ruttka átmenetű, Miskolcz—Sátoraljaújhely átmenetű, Dombóvár és Brück-Királyhida átmenetű közvetlen vonatokat indit ós egészit ki, holott ezen irányú elegy részére, valamint a fűtőház ós magánfelek részére érkező leadási kocsik leguritásához külön vágány nincsen: a közvetlen elegyet részben az ugyanazon irányú állomási, részben idegen irányú elegygyel vegyest egy és ugyanazon vágányra kénytelenek guritani, minek következtében emiitett közvetlen vonatok összeállítása sok időt ós fölösleges tolatást vesz igénybe. E bajok sürgős orvoslást igényelnek, mert nemcsak a forgalmat akadályozzák, hanem felesleges üzemi költségeket is okoznak. Első sorban fokozni kell az állomás befogadási képességét a fogadóvágányoknak legalább hat vágánynyal való szaporításával. Másodsorban a rendező quritóvágányzatot még mintegy nyolcz vágánynyal kell kiegészíteni, hogy az egy irányba menő állomási, valamint a közvetlen elegyű, végül a fűtőház és magánfelek részére érkező kocsik külön vágányokra Ügyének gurithatók.
