Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-685

418 685. szám. Okvetetlenül szükség van továbbá a meglevő raktár bővítésére, illetőleg egy ujabb raktár építésére, miáltal a felszaporodott darabárú-kezelés hiányain szintén segítve lesz. A felsorolt intézkedések, kapcsolatban a vágányzat némi kiegészítésével, előzetes 'közelítő számitások szerint 180.000 koronát fognak igényelni. 8. Budapest-Kelenföld állomáson vágány és átrakódé épitése . 200.000 K. Budapest-Kelenföld állomás forgalma is állandó fokozatos fejlődést mutat. Hogy csak a legutóbbi adatokat említsem, az állomásra érkezett vagy innen indult és az állomáson áthaladt vonatok száma 1905-ben 76.692-őt, naponkinti átlagban pedig 210-et, 1906-ban az egész évben 81.345-öt, naponkinti átlagban 223-at tett ki. Az 1907. év első felében a vonatok naponkinti átlagos száma már 231-re emelkedett. Az állomáson kezelt kocsik száma kitett 1905-ben 157.232-t, naponkint átlag 430-at; 1906-ban 169.767-et, naponkint átlag 465-öt ; az 1907. év első léiében 85.986-ot, naponkint átlag 473-at. Ennek megfelelően az állomás helyi áruforgalma és a személyforgalom is jelentékenyen növekedett. A fejlődő forgalomnak megfelelően szükséges az állomási raktár kibővítése, nemkülönben a vágányzat kiegészítésével kapcsolatban az átrakodószolgálat czéljaira szolgáló raktár kibővítése, illetőleg megnagyobbítása. Szükséges továbbá az állomás déli végén egy kihúzó, vágány létesítése, mert e nélkül a be- és kihaladó nagyszámú vonatok miatt a tartalékmozdony nem használható ki a szükséges mértékben. Mindezen munkálatok költségeire előzetes közelítő számitások szerint 200.000 koronát irányzók elő. 9. Az összekötő vasúti hidnak két uj vágányra való kiépítése 6,000.000 K. A kétvágányú budapesti összekötő híd az 1872. évi IX. törvényczíkk alapján létesült. E hid 1877-ben október hó 23-án adatott át a közforgalomnak és e szerint már több mint 30 év óta van forgalomban. Annak tartószerkezete lényegesebben nem erősíttetett meg, noha a híd alaposabb megerősítése ismételten fontolóra volt véve, de ez főleg azért maradt el, mert a híd építésénél felhasznált vasanyag minőségére annak idején jóval enyhébb feltételek voltak mértékadók, mint a milyet a mai vasszerkezeteknél megkövetelünk. Erre való tekintettel a lúd megerősítése sem czélszerünek, sem gazdaságosnak nem mutatkozott, mert hiszen a főbajon. tudniillik az eredeti vasanyag kedvezőtlen minőségén az erősítéssel segíteni nem lehetett. Másrészről a hid forgalombahelyezése óta az igénybevétel is lényegesen fokozódott, a járóművek és különösen a lokomotivok súlya folytonosan nagyobbodott. ' • ' Ez a két körülmény, egyéb fontos forgalmi tekintetekkel együtt, a budaï pesti összekötő vasúti hid kiváltását, illetve újbóli kiépítésének eszméjét érlelte meg. Az összekötő vasúti hid annak idején két vágányú szerkezet gyanánt épült. A szerkezelnek kicserélése és két egyvágányú hídszerkezettel való pótlása, mely munka a hídfők és hidpillérek falazatának átalakításéival együtt jár: okvetlenül a forgalom naggobb mérvű megzavarását, sőt egyideig'

1 való teljes megszüntetését tenné szükségessé. Már pedig kétségtélen, hogy az összekötő vasúti híd nagy, a székesfőváros közlekedési érdekeire is felette fontos szerepet játszó forgalmát hosz* ezabb időre megzavarni, vagy épenséggel beszüntetni nem lehet.