Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.
Irományszámok - 1906-685
685. szám. 411 menetek szüksége megszűnik (ez idő szerint 24 óránkint mintegy 50 üres mozdonymenet közlekedik mindkét irányban) a forgalomnak nyújtott könnyítésen fölül még számot tevő, évenkint csupán a vontatási és műhelyi költségeknél kereken 55.000 korona megtakarítást is fog eredményezni. A személyszállító vonatok részére szükséges mozdonyok mindaddig, mig a pályaudvarok reconstructiójával kapcsolatban az egész kérdés gyökeres megoldásra nem jut, egyelőre továbbra is a jelenlegi nyugoti pályaudvaron létező félköralakú fűtőházban fognak elhelyezést találni. Az ugyanott létező két kisebb fütőházi épület azonban a kitelepítés után le lesz bontható, a felszabaduló terület pedig a vágányzat további átalakitásával ka; csolatban szintén fel fog használtatni arra a czélra, hogy a nyugoti pályaudvaron fenforgó nagy nehézségek további enyhítést találjanak. 2. Az uj szénpályaudvar egy részének előállítása Rákos-rendezöpályaudvar közelében 1,800000 K. Már 1897-ben súlyosan érezhető volt ugy a nyujoti, mint a többi szén- és tűzifakezelésre berendezett székesfővárosi pályaudvarok elégtelen volta abban a tekintetben is, Ihogy a berendezések a szén- és faforgalom követelményeinek megfelelni képesek nem voltak. Ez okból az 1897. évi XXX. t.-czikkel engedélyezett beruházások között egy uj szénpályaudvar ]étesitésére 5,000.000 korona volt felvéve. Az akkori kedvezőtlen helyzet azóta évről-évre nyomasztóbb lett és a folytonos torlódások ós a szénellátás tekintetében állandóvá vált nagy nehézségek eléggé igazolják, hogy egy uj szénpályaudvar létesítése ugy a vasút, mint a közönség < : r>lckeinek súlyos sérelme nélkül továbbra el nem halasztható. Budapest székesfőváros ebben a tekintetben sokkalta kedvezőtlenebb helyzetben van a többi európai nagy metropolisoknál és gyár városoknál. Nálunk ugyanis a nagyszámú gyártelepek területén úgyszólván sehol sem hagytak helyet nagyobb szónkószlet raktározására és igy a'vasút maga kénytelen ezeknek hiányát pótolva, ugy a saját, mint egyéb köz- ós magánczélokra nagy szénkőszletek raktározásáról gondoskodni. A szónpályaudvar annakidején a Kákos-rendezőpályaudvar melletti területen volt tervezve és annak előmunkálatai már előrehaladott stádiumban voltak. Meg volt ugyanis a terv és 1902. június havában a közigazgatási bejárás is megtartatott. A főváros azonban a terv megvalósítása ellen nagy akadályokat támasztott, minek következtében és minthogy később, az 1904. évi XIV. t.-ez. megalkotásakor e pályaudvar épitése a reconstructióval hozatott összefüggésbe és az 1897. évi XXX. t.-czikkel e czélra engedélyezett hitel elvonatott, a tervezett szénpdlyaudvar a székesfőváros és a vasút szónellátásának rendkivül nagy hátrányára, mindeddig nem volt megvalósítható. Az 1907. évi XXIX. t.-czikkel engedélyezett munkák meginditása előtt, mely munkálatokkal a nyugoti pályaudvar szénkezelése tekintetében a helyzet némileg javulni fog, a székesfővárosi pályaudvarokon mindössze a következő szénmennyiségek raktározására volt hely, nevezetesen: a nyugoti pályaudvaron 3.400 kocsirakomány Budapest-Józsefváros » 4.630 » Budapest-Angyalföld » 1.000 » Budapest-Lipótváros » 200 > összesen 9.230 kocsirakomány részére. 52*
