Főrendiházi irományok, 1906. XV. kötet • 664-685. sz.

Irományszámok - 1906-670

670. szám. 283 képtelenség miatt törölték vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették. (14. §. 1. pontja.) A másik előfeltétel, hogy a tag a törlés vagy felfüggesztés iránt indított eljárás folyamatba tételéig legalább tiz éven át szakadatlanul tagja volt az intézetnek. (14. §. 2. pontja.) A mi az első előfeltételt illeti, már az általános indokolásban ki volt emelve, hogy a javaslat miért biztositja csak a munkaképtelenség esetében az ellátást. Az, hogy a javaslat ezenfelül előfeltételként megkívánja azt is, hogy a tagot előzetesen munkaképtelensége miatt az ügyvédi lajstromból töröljék vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfügesszék, indokát abban találja, hogy amig egyfelől a munkaképtelenség igazi fenforgását czélszerüen és megnyugtatóan csak az illető ügyvédi kamara — végső fokon a kir. curia ügyvédi tanácsa — fogja megállapíthatni, addig másfelől csak ily módon lesz biztositható az a czél, hogy az intézet ellátásban csak oly ügyvédeket részesítsen, a kik munkaképtelenségük miatt az ügyvédi gyakorlatot nem folytathatják s ennélfogva az ellátásra csakugyan reászorulhatnak. Ellenkező esetben nemcsak hogy egészen a közvetlenül érdekelt intézetre lenne bízva a munkaképtelenség fenn vagy fenn nem forgásának megállapítása, hanem könnyen előfordulhatna az is, hogy az intézet megállapítaná a munkaképtelenséget s ez alapon az intézeti tagot ellátásban részesítené, holott az az ügyvédi gyakorlatot az intézet előtt igazolt, de a kamara által meg nem állapított munkaképtelensége alatt is vagy ennek az intézet előtt ismeretlen megszűnése után is folytathatná, mely esetben pedig a javaslat az ellátást feltétlenül ki akarja zárni, ért szÜkségeEzs, hogy a munkaképtelenség jogerős kamarai határozattal legyen megállapitva. A javaslat eltérő magyarázatok kizárására szükségesnek találta a munkaképtelenség fogalmát is tüzetesen meghatározni. A javaslat 14. §-ának második bekezdése szerint munkaképtelenség okából csak az oly intézeti tag törölhető vagy függeszthető fel, a ki az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelen. Ehhez képest a magas életkorral — mint ilyennel — járó gyengeség, ha ez nem fajul kórtani értelemben betegséggé, nem elegendő a munkaképtelenség megállapítására. Ellenben az, hogy a betegség elmebajban vagy testi bajban jelentkezik-e, nem tesz különbséget. Akár betegségből, akár testi fogyatkozásból származzék azonban a munkaképtelenség, ez csak akkor nyújt az ellátásra alapot, ha az intézeti tagot az ügyvédség gyakorlására állandóan vagy pedig legalább is tartósan, azaz előreláthatólag huzamos időn át képtelenné teszi. A munkaképtelenség okából való törlés és felfüggesztés az ügyvédi rendtartás alapján rendszerint hivatalból lesz folyamatba teendő. Tekintettel azonban arra, hogy ettől a tag ellátási igénye is függ, a javaslat nem akarja a tagot a hivatalból való eljárás bevárására utalni, hanem esetleges kételyek kizárása végett kifejezetten is megadja neki a jogot, hogy a törlést maga is kérhesse. Ha az intézeti tag munkaképtelenség okából az ügyvédség gyakorlatától csak felfüggesztetett, a mi akkor fog előfordulni, ha a munkaképtelenség előreláthatólag nem végleges, az ellátás önként érthetőleg csak addig járhat a tagnak, mig a felfüggesztés tart. A javaslat kétségek elhárítására czélszerünek látta ezt is kifejezetten kimondani. Ebből következik az is, hogy ha a felfüggesztés véget ér, erről az intézetet a kamara hivatalból értesíteni lesz köteles. A felfüggesztés hatályának megszűnte után az ügyvéd ellátása beszüntetendő ugyan, azonban minthogy az ügyvéd intézeti tagsága a felfüggesztés folytán meg nem szakadt, úgy később beálló munkaképtelensége, mint halála esetében a várakozási idő szempontjából intézeti tagságának a felfüggesztés előtt eltelt ideje is számításba vétetik. 36»