Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
60 608. szám. ügyvitelének szabályozásáról szóló törvény, a birtokközösségek továbbfejlődésének, fentartásáak adta meg az útját és módját. 1 '') Itt tehát egy meglevő életképes, történelmi hagyományokon nyugvó jog intézménynyel van dolgunk, a melynek nem szétrombolása, hanem a korszelemhez idomuló újabb szabályozása és fejlesztése szükséges. E szerint a mellett, hogy a törvényhozás minden kétséget kizárólag megállapítja ezen birtokközössógek feloszthatatlanságát, azok közös használatát, gondoskodnia kell azok jövő fejlődéséről is. Ne legyen ez a kényszerű birtokközösség elviselhetetlen teher, lekötöttség, de a benne rejlő szövetkezeti szellem ébrentartásával a községi gazdasági, társadalmi élet biztos talapzata, úgy a mint a múltban volt. A tagosítás. Az erdélyi részekre érvényes tagositási törvény ós eljárás abból az alapelvből indul ki, a mely alapelvet már régebbi törvényeink is magukévá tették hogy a tagosítás gazdaságilag feltótlenül hasznos és czólszerű, és hogy annal elrendelését biztositani kell. Már az 1871. évi LV. t. ez. hatályon kivül helye zett 18—28. §-ai is lényeges rendelkezéseket tartalmaztak e tekintetben A megengedhetősóg elrendelését mindenesetre biztositotta azonban az 1880. óv XLV. t.-cz. Az a rendelkezés, a mely a bíróságok feladatává tette a birtokrendezés: munkálatok keresztülvitelét, nagy egészében teljesen bevált, és helyesnélbizonyult, annak módosítása alig szükséges. Feltétlenül szükséges azonban a törvény néhány rendelkezésein és ezzel kapcsolatban az eljárási utasitáson néhány oly gyökeres változtatást tenni, a melyet az eddigi tapasztalatok indokolnak. Mindenekelőtt jogos a panasz a törvény ellen abban a tekintetben, hogy noha a munkálatok első sorban gazdasági érdekeket szolgálnak, ezeket az érdeket nem mindig veszik kellő elbirálás alá. Már a megengedhetősóg kérdésénél, is hiányzik teljesen a gazdasági szempont figyelembe vétele. Pusztán a birtok hányadának számbeli megállapításától függ a magánjogok körébe súlyosan bele vágó, de az összeség gazdasági érdekei előmozdítását czélzú munkálatok elrendelése. Ez a hányad, egynegyede a község összes területének, a törvényes hozzászámitásokkal mindig megállapítható. Bármely birtokos, bármily kis terület tulajdonosa, megindíthatja az eljárást. Nem érvényesül a gazdasági érdek az eljárás körében, az annak legfontosabb részét tevő osztályozásnál és becslésnél sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy noha a szakértők száma a kelleténél több, és tetemes költséget okoz, az osztályozásnál ós becslésnél nem annyira a szakértelem, mint a magánérdek, sokszor különböző nemzetiségi vidékeken nemzetiségi szempontok aralkodnak és jutnak érvényre. Hiányzik a szakért<">kl>en általában a pártatlanság, a, kötelességtudás ós magasabb gazdasági szakértelem. 16 ) Jegyzet. A közbirtokosság és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő közösen használt erdők, kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról szólva, elrendeli záros határidőn belül a szervezkedést. A gazdasági ügyeket a közös birtokosok gyűlése intézi, a mely határozatait rendszerint a jelenlevő közös birtokosok arány részek szerint számított szavazatának általános többségével hozza. A határozatokat a közös birtokosok által választott közegek hajtják végre. Lényegesebb megszorításokat a gyűlés rendelkezési jogának érvényesitése tekintetében csak a faeladásokra vonatkozó rendelkezések tartalmaznak, elrendelvén, hogy 2.000 koronát meghaladó értékű famennyiség nyilvános árverésen kivül csak a közigazgatási bizottság jóváhagyásával adható el.
