Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
608. szám. (il De a tagositási óljárást népszerütiemaé, az àzoo felépült aj birtokren&ét sok per és czivakodás forrásává teszi legfőképen a megbízhatatlan tagositó mérnöki kar. A törvény, és pedig agy az 1880. évi XLV. t.-ez. 14. §-a, mint az 1892. évi XXIV. 8. t.-cz. §-a elrendeli, hogy birtokrendező munkálatokká] működő mérnökök gyaiu'mt csak e részben niinüsitéssel biró mérnökök alkalmazhatók. A miiiősités feltételeit körülire rendelet azonban számolva azzal a ténynyel, hogy abban az időben kellő műszaki erő rendelkezésre nem .illői t, az okleveles mérnökökön kivül lehetővé tette más, gyakorlatot szerzett egyéneknek is a tagosítások eszközlését. Egy évi műegyetemi rendjdvüli hallgatói minőség ós a mérnök bizonyítványával tanúsított 10 évi gyakorlat megadta a jogot ahhoz, hogy az illető a kolozsvári mórnökvizsgálö bizottság előtt tagositó mérnöki czimet és jogosítványt nyerjen, Dykópen sok megbízhatatlan, szakértelmetlen egyén jutott be a vállalkozók közé. Az úgynevezett mérnöksegécjekről sem a törvény, sem a rendelet nem taitalmaz\ ;in olyan intézkedést, a mely fegyelmi jogkört biztositana a bíróságok részére, káros, sokszor bűnös nianipnlácziónak egész sorozata tette lehetettéi an'' a tagosítás igazságos keresztülvitelét. Végül szervi hibája a törvénynek, hogy a költségek pontos kiutalását az összes tagositási költségek állami előlegezésével nem tette lehetővel Az úrbéri elkülönítésnél a földesurak, az arányosítás és tagosításnál az érdekelt birtokosok állandóan hátralékban vannak a költségekkel. A megeügedhetőségi tárgyalás költségei elélegeztetnek, de a tárgyalás után Legtöbbször alig folyt be évekig valami a birtokrendezési költségalapba. Megakad ftz eljárás minden vonalon. A biró nem tűzhet tárgyalást, a mérnök nem '«'szitheti el a munkálatokat, és a kat. igazgatóság nem hitelesítheti azokat, pontos időben. Alig van tagositási ügy, a hol az eljárást sokszor évekig meg ne akasztotta volna a pénzhiány és az ezzel kapcsolatos mérnöki késedelem. i7 ) ) Jeçyzet. A dévai kir. törvényszék területén Rákösd községe általános tagositási ÎRQ«! . pénzhián y miatt szünetelt 1895-tól 1897-ig, 1900-tól 1901-ig. Nagytót községé 1893-tól iöyj-ig és 1899-től újra 1903-ig. Tirnavicza községben az általános tagositás 1901-ben rendeltetett el, de pénzhiány miatt a mérnök-bevezetés 6 év óta késik. 1903 gyulafehérvári törvényszék területén Sóspatak községben 1895-tól 1899-ig, 1901-töl eiktüö^t' Stinete * fc aZ e ljá ras pénzhiánya miatt. Ott, a hol a tagositás úrbéri legelő ós erdő jw essél kapcsolatos, az eljárás hosszadalmassága még szembetűnőbb, elkülönir *• ervar * törv ényszék területén Almur községben az úrbéri erdő- ós legelő1880-tól 6 188^ 1 ? 6U évben folyamatba tétetett. Az eljárás szünetelt 1860-tól 1876-ig Az eliárás fol* 1S és 1894 " t61 1902-ig. Mérnök változása és pénzhiány a legfőbb akadályok, matba tett ! "^ alatt nég ^ izben volt mérnök-változás, végül is az 1885. évben folyaelkülönitési el ^ 81 , fcasi el Járás a felek megegyezéséből megszüntettetek. Az erdő- ós legelőa költségeket Jaras azonb an tovább folyt s jelenleg az előmunkálatok készülnek. Közben földesurakra iS évben a volt úrbéresekre is kiróvták, majd 1904. évben a volt elkfilfinit*« 'Jif y an azon törvényszék területén Havasgyógyközségben az erdő- és legelővoirbevezethető m6g l868 " b ^ megindult, de a mérnök pénzhiánya miatt csak 1898 ban kértóWQ°i^ot ri törvén y* zé k területén Babuez községe általános tagosítását 1881-ben 1407 h*n ,v,v í i a ^ en gedhető 6 éget kimondták. Az eljárás 1906-ig szünetelt, azután nitóli AL« J ífipS 1 r mat 1 ba tet tók. Magyar- és Oláh-Gyerőmonostor erdő- és legelő-elkülömunkáhf^t f^h ? n ^étetett folyamatba, pénzhiánya miatt jelenleg még csak az előnoha Z^ djár^l872-^n 0 veí képen ™ , el ^ nkalatok fol ? nak ^ ör Sy Mv& kö ^égben is, W e < s Tf°/w C u kut i közs , égben ' a ho1 az eljárás 1862-ben tétetett folyamatba, 1906-ben érder eges ítélet hozatott és a tagositás a felek kérésére be lett szüntetve.
