Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
608. szám. 59 megfelelt. És a közös használat joga kötötte oda a legkisebb birtokú községi lakost is a község társadalmához. A kivándorolt, amnkakereső birtokos, az egyéni birtokában eladósodott részes, a közös haszonvétel jogánál fogva, elszakíthatatlan kapocscsal volt odakötve a földhöz és fajhoz. A gazdasági helyzet e területeken alig változott az aa?ányositási törvény életbeléptetése óta. A műveltség primitiv, a tőkeszegénység változatlan, az eladósodás nagyobb, az ipari hajlam vagy mezőgazdasági industii;iia való törekvés alig eszlelhető. Semmi sem indokolja, hogy a, közösségek megbontassanak és helyűkbe az egyéni tulajdon lépjen, annál kevésbé akkor, midőn bőséges tapasztalatok mutatják, hogy az ily közösségek átváltoztatásánál az elmaradt, tudatlan tömeg martaléka lett egy pár élelmesebb községi Lakosnak. A rombolás, a mely a közvagyon szétforgácsólása folytán az erdélyi részek egyetlen tiszta magyar vidékén, a- székelyföldön a, községek és paraszt" birtokosok gazdasági jövőjót fenyegeti, csak e vagyon némi megkötésivel és gyámkodás alá helyezésével akadályozható meg ez idő szerint 1 "'). A baj gyökere ott van, hogy a telekkönyvi intézmény életbeléptetésévé] nem történt gondoskodás a birtokviszonyok megbízható tisztaságáról egészen íl legújabb időkig. A bűnös könnyelműséggel keresztül vitt helyszínelés valósággal illnsóriussá tette az egész intézményt. Addig, a mig a földbirtok értéke alacsony volt, forgalma emelkedést nem mutatott, a mig az őserdőségek fatermékei az üzleti forgalomba bele nem kerültek, nagyobb zavart a rossz telekkönyvek nem okoztak. Mihelyt azonban a. fakereslet nagy inertékben növekedett, az üzleti spekulatió tág réseket talált a, hiányos telekkönyvek utján a visszaélésekre. Nem lévén kétséges, hogy é birtokközösségeket érvényben leyő törvények Rendelkezései ellenére bontotta meg a helytelen bírói eljárás, kérdés csak az ' <k,|(, t, hogy a gazdasági érdekek nem követelik-e a törvény által rendelt Kötelező közös birtoklások megváltoztatását? E tekintetben a törvényhozás IU;| |' korábban álláspontot foglalt. ;i midőn a, birtokközösségek megerősítése es szervezése tekintet ('ben nagy fontosságú intézkedéseket léptetett életbe, ugyanis az 1898. évi XIX. t.-oz:, a közbirtokosságok és a voty úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő közösén használt erdők és kopár terűietek gazdasági ,, ' Te gyzet. A naszódvidéki erdők 1890-ben vétettek állami kezelés alá, teljeközsé™ v a i g0lt álla P°tban. Az összesen 273.999 hold községi erdőből kihasítottak a 44 közséfek • , vetlen használatra 59.192 holdat, a fennmaradt 214.807 holdat kezeltetik a W Ä iE v, , javara- A lefolyt 16 óv alatt a következő számadatok tanúskodnak az állami nezeies nelyessege mellett2 t\^I Vl ^ 11 ' *"«* ala PJán kifizettek a br. Kemény családnak . 674.000 K.-át 8 1 S g a ?ohatralékai és más tartozásai kiegyenlitésére fizettek . 960.000 « évenlHn^ ° S t a Í ék és ma * czimek alatt IB óv alatt kifizettek evenkmt átlag 263.518 . 3,952.770 « R ^^„^azvényekbe elhelyeztek . , . 1,07:5.500 « ö. fennálló activ követelések ' ' ' ' 356.790 « o. Ingatlanok leltára . . 711.806 « 7. Ingóságok leltára . . .'.'.'.' 98 517 « ÜZ ^ k ^ erendezések » fűrésztelepek, iparvasutak, "viii berendezések összesen . . 11,327.383 « levonva a tartozásoka t 4 89.2r>t> « vaiyví* u~U «:'.':'* a 16 év tiszta jövedelme .... 10,838.127 « vagyis holdankint 50 korona 45 fillér, óvenkint 3 korona 15 fillér. 8*
