Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
54 608. szám. alakítani, akkor vált szinte ellenállhatatlanná, a, mikor a faárak emelkedést mutattak. A tőke, tigy a honi, mint a külföldi, a kitűnő minőségű székelyföldi fenyő-erdőségeket üzletkörébe akarta vonni. A közbirtokosságok befolyásosabb vezető emberei utján, a törvény és birói gyakorlat adta réseken nyomult be a birtokközösségekbe és kezdte szétrombolni azokat, hogy nagy nyereséggel egyszerre taroljon le óriási területeket, a melyeknek hasznaiból több generácziónak kellett volna részesülnie. Nagy jogsérelmet szenvedtek nem egyszer az arányosítás folytán a kis parasztbirtokosok az áltál, hogy a részesedési jogosultság és az aranykulcs sem törvény által, sem a birói gyakorlatban pontosan és félreérthetetlenül megállapítva néni volt. A közös használatra rendelt ingatlanokból olyanok is tetemes mennyiségű részesedéshez jutottak, a kiket meg nem illetett, mini pl. a külbirtokosok, a kik a közös ingatlanok hasznaiban soha sem részesültek. Részt kaptak a tulajdonból a közvagyon felosztásánál azok rovására, a kik mint községi lakosok kizárólag használták azokat. Avagy beszámították az ciránykulcsba a puszta legelőt, havast, erdőségeket és ezek után nagy kiterjedésű területeket adtak ki a kisbirtokosok megrövidítésével. Van község, ;i mely milliókra menő károsodást szenvedett ily eljárás következtében. Ámde a közgazdasági, politikai és szocziális érdekek még súlyosabb sói-elmet szenvedtek az arányvásárlások által megbontott közösségek egyéni tulajdonná való alakítása következtében. A közösségek felbontásával mindenütt kezdetét vette az erdők ós havasok rendszertelen letárolása. A kisbirtokosok legnagyobb része meggondolatlanul dobta oda az élelmesebb elemeknek a törvény gondoskodásából megkötött vagyonát, csekély árért. A vállalkozó pedig azáltal, hogy a közös tulajdon részeiből szabad tulajdont alkothatott, ós a közösségre kötelezett, megkötött jutalékokat.e jellegükkel terhelten olcsó áron vette meg, hihetetlen nyereségeket ért el. Igaz ugyan, hogy az erdők kihasználása nyomán munkabér ékben tekintélyes pénz árad egyes vidékekre. Ez azonban csak időhöz kötött kereset. Az erdők ós havasok letárolása után puszta kopárságok és vízmosások képződnek az erdőségek nyomán; mert az újraerdősítés oly nagy területeken alig lesz keresztül vihető. Az illetékes közigazgatási és erdészeti hatóságok egyértelmüleg figyelmeztetnek a bekövetkezendő pusztulásra. 10 ) 1() ) Jegyzet. Csikvármegye alispánja már 1901. évben készített jelentésében figyelmeztet az arányosítás okozta káros folyamatra. Elmondja, hogy a mióta az erdőket állami kezelésbe vették, az a hit terjed el, hogy az erdők tényleg az állam tulajdonába mentek át, és hogy a tagositás és arányosítás behozásával a szegényebb osztályt az erdők használatából kizárják. Ez a tévhit azután, karöltve az őrizet elégtelenségével, eredményezte az erdők jogosulatlan megtámadását. És erre hozzá még igen nagy ösztönül szolgált a fürészgyárak és fakiviteli vállalatok gyors egymásutánban rögtönzött alapítása; mert ezek a fa értékét hirtelen fokozták, és ezáltal felingerelték a jogosittatlanokat a soronkivüli használatra, az összes erdőségek megtámadására. Ehhez járult, hogy a kinőtt erdőségek tarvágása szakszerűen előiratott, amit a vállalatok oly lelkiismeretesen teljesítettek, hogy ma már nagyobb kiterjedésű zárt erdőséget hiába keresünk. így következett be egyfelől a helytelen szálalás, másfelől a teljes kiirtás ; igy következett be az erdők nagy értékének külföldre vándorlása, a megmaradt részek állandó megtámadása, és kényszerhelyzetben a földtulajdonnal együttes elidegenítése. A földmívelési kormány a kényszerű körülmények között a törvény szigorú végrehajtásával mindent elkövet, közegeit a központból kiküldött egyénekkel ellenőrizteti ; de az erdei kihágások fokozott megbüntetésénél más eredményt nem érhetett el, és igy ez a sújtó pénzbüntetés ismét egyik oka lett az elszegényitésnek. Az előkészítetlen végrehajtás tehát végeredményében megteremtette azt a helyzetet, hogy a 7 hónapos télre nincs elég tűzifa, nincs ópületfa, de nincs erdőség sem, honnan a törvény szerint jogosultak igényei kielégíthetők volnának.
