Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
A magánosok, népgyűlések, székely társaságok feliratait e helyen részletesen nem ismertetem, csak felemlitem, hogy több mint 150 községből érkeztek feliratok, kérések, panaszok, műiden kérvényen százakra menő aláírásokkal. Az aláírások között minàig első helyen találhatók a közbirtokosságok vezető elemei, akik m ig egyrészt tiltakoznak ós óvást emelnek a közösségek felbontása, a közjavak elfecsérlése ellen, megjelennek az ügyiratok közt fekvő szerződések szerint mint arany vásárlók és elkülönítésre igényt lartó részes felek. A közbirtokosság tömege, kis emberei alig tudják megítélni annak a folyamatnak lényegét, amely őket kisajátította eddig elidegenitlietetlemieU tartott közös használatú ingatlanaikból. A felosztási eljárás azonban akadálytalanul, sőt gyorsabban foly, mintáz elmúlt évek alatt. A vállalkozók nem csak előlegeket adtak az arányrész összevásárlására, nem csak elősegítették, az ngynevezett csoportosulásokat, a midőn egy csoportfő nevére Íratták át a 100 holdon aluli illetmények nagy tömegét, de előzetes szerződésekkel az erdők ós havasok fatermékeit is biztosították a magok részére, túlnyomó befolyást gyakoroltak az elhelyezkedésnél, viselték, illetve előlegezték a, mérnöki költségeket, vagy Lehetővé tették tetemes előlegek adásával, hogy a külön kiszakitási jogot nyert részesek ezeket viseíjók. Két részre oszlik fel a faln társadalma, illetve közbirtokossága. Az egyik részen áll pár merész, értelmesebb Vezető ember, aki részi vett mindig a tiltakozó népgyűléseken, aláirta az arányosítást ellenző feliratokat, azonban sürgette az eljárást, és összeharácsolt egyéni illetményeit féltve, minél gyorsabb kiszakitást akart. A másik részen áll a közbirtokosság, a falu társadalmának nagy többsége, a tömeg, a kisbirtokos parasztság. Ebből áll a többség. Ezeket fenyegeti a veszedelem, mert a közbirtokossági vagyon felosztásával a, közös használat elvesztése kiváltképen ezeket sújtja. A közigazgatási és erdészeti hatóságok tehetetlenül állanak szemben a '»"»•«Ibirtok-spekulácziókkal, a mely rövid idő alatt teljesen átalakíthatja Erdély keleti magyarságának társadalmi és gazdasági helyzetét. Jelentéseikben reá mutatnak a tényekre, a bekövetkezendő eredményekre és mindannyia a, törvényhozástól kéri az orvoslást. 11 ) fi.3 . Je 8yzet: A marosvásárhelyi kerületi erdő-felügyelőség 646/99. szára alatt kelt, a íóldmivelésügyi ministerhez intézett jelentésében elmondja, hogy a közbirtokossági tagok értelmetlen nagy tömege az erdők értékét és saját anyagi jólétét kellőképpen nem mérlegelvén, illetményeit elidegeníti : a bíróságok a már egyszer arányosított közbirtokossági erdőkből az arányosítás után összevásárolt 100 kat. holdon felüli illetmények ujabbi es pedig az összes közbirtokosok költségére való kiszakitásának helyet adnak. Ugyanezen erdőfjlügyelőség 1900/900 szám alatt a székelyudvarhelyi közigazgatási erdészeti bizottsághoz tett jelentésében reá mutatva az arányjog elfecsérlóseire, annak az aggodalmának ad kifejozóst, hogy a száz holdas illetmények kihasitása után az erdők etarolasa oly arányokat fog ölteni hogy a felújítás azzal még akkor sem tarthatna lépést, ha a spekulánsoknak egyáltalában szándékuk volna a kihasznált területeket az erdő törvény 5. §-ában meghatározott 6 év alatt felújítani. A nagyértókü fenyő-erdők helyén elkoparosodó területek lesznek. • Ugyancsak Udvarhely megye főispánja 3/900. szám alatt tett előterjesztésében azt adja elő, hogy az erdők és legelők közössége megszűnik, és az erdők és legelők egyesek tulajdonába jutnak, és a lakosság zöme elszegóuyedik. Konkrét javaslatot is tesz ugyanezen vármegye közigazgatási bizottsága 513/1900. szám alatt tett felterjesztésében az ujruSSi nyOSlta8ok és arányjog-vásárlások megakadályozására. Ugyanily értelemben nyilatkozik ddO/900 szám alatt Háromszék megye tőispánja ós Csikvármegye főispánja 357/99. sz. alatt
