Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-608

52 608. szám. A közös használatú területeknek egyéni szabad tulajdonná való átalakítását volt hivatva megakadályozni a 356/93. IM. ntasitás 85. és 115. §-a is. Ezek a szakaszok világosan megjelölik azoknak a birtokváltozásoknak megengedett eseteit, a melyek figyelembe vehetők, ós a műszaki munkálatokban ós illetve a földkönyvben, birtokivben, a summáriumban ós a combinatóriumban helyet foghatnak. Ha a törvény anyagi rendelkezései ellentétesen magyarázhatók, illetve birói felfogás szerint ellentétesen alkalmazhatók is, az eljárási utasitás rendelkezései oly félreérthetetlen határozottsággal állják, és állották útját a káró« ós jogtalan folyamatnak, hogy e tekintetben eltérő magyarázat alig foghat helyet. Az arányrész, a vásár tárgya: a közös birtokból várható részesedésnek hányadokban megállapított az a mennyisége, a mely a részes felet az egész területből megillette. Az ezen arányrész után járó használat vásár tárgyát , teljes joghatálylyal képezhette. Azonban a használatra való jogosultságban előállott változás nem minősíthető sem az utasitás 85. §-a, sem 115. §-a szerint szabályozott birtokváltozásnaJc. Ez a használat, illetve az erre jogosító eszmei hányad, az arányrész, az arányositási eljárásnak végrehajtással ós telekkönyvi átalakítással történt befejezése után volt csak a telekkönyvi előző ellen teljes telekkönyvi hatály lyal érvényesíthető. Ezek az illetmények egyébiránt egyéni szabad tulajdonná az eljárás befejezése után törtónt tulajdonjogi bekebelezés után sem válhatnak. Annál kevésbbé volt az eljárás folyama alatt az ily arányrósz több arányrészszel történt egyesítés folytán elkülöníthető, illetve egyéni szabad tulaj donna átalakítható. Az előmunkálatok alatt nem, mert az utasitás 85. §.<*), h), c), d), e) pontjainak rendelkezései az ily arányrészeknek a műszaki munkálatokon való átvezetését kizárják. Itt a telekkönyvi tulajdonos csak a közbirtokosság vagy a község; telekkönyvi testet az arányrész még nem öltött magára, telekkönyvi eljárás, átalakítás, helyesbítés utján még nem érvényesíthető. Ily eljárás a telekkönyvi rendtartás 71. §-ába ütköznék. Az érdemleges tárgyalás és ítélet után a 115. §. szerint történő birtokváltozások felvétele ezen arányrószekre szintén nem foghat helyet, mert ez a §. a »telekkönyvileg bekebelezett birtok változásokról« szól. Az eljárási szabályok határozott megsértését jelenti tehát az alsó bíróságoknak az a gyakorlata, a mely »birtokváltozások« czíme alatt nyitotta meg azt az utat, a melyen át a törvény rendelte kötelező birtokközössógek feloldódtak és egyéni szabad tulajdonná alakultak át. A 85. §. és 115. §. rendelkezései csupán az arány kulcsául szolgáló egyéni birtok változásainak szabályozására foglalnak magukban rerdelkezést, de semmi esetre sem az egyéni birtoktól elszakított arányrószek birtokváltozásainak szabályozása tekintetében, — a mi a fentiek szerint jogilag nem is lehetséges. Az alsóbiróságok emiitett eljárása nem csak a törvény anyagi ós alaki rendelkezéseivel elllenkezik, de a végrehajtásban károssá, veszedelmessé vált, ós mindenféle jogosulatlan törekvésnek tág teret nyitott. Különösen megállapítható ez az érdemleges Ítélet vagy egyeszsóg után bejelentett úgynevezett birtokváltozások érvényesitósónél. Noha az érdemleges tárgyalás feladatai közé és az érdemleges ítélet rendelkezéseibe tartozik az 1880 : XLV. t.-cz. 25. §-a szerint a természetben