Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
608. szám. r>1 Az ily örökvásári szerződésedet összegyűjtvén százával^ a megbízott ügynökök ' vagy közvetlen kisebb vásárló vállalkozók nyereséggel tovább adják rendesen nagyobb fakereskedő-czégnek vagy részvénytársaságnak. Egyszerű engedményi nyilatkozatot vezetnek reá a vásári szerződésre, a melynél fogva a vásárló minden jogát átengedmónyezi az újabb jogszerzőnek. Sokszor 5—6 kézen mennek az ily szerződések keresztül, a míg összegyűlnek tömegesebben egy kézben. A vételár holdankint átlag 10—30 korona, között van megállapitva. Sűrűen fordultak elő vásárlások, a hol egy liter JK dinka, harisnya, pár krajczár volt a vételár. E szerződések oly értékpapírokként szerepelnek, a meïveknek árfolyama van. Ez az árfolyam a felső bíróságok ogy-egy határozata folytán emelkedik vagy esik; és a szerződések aktaszerö csoportosításával, a nélkül hogy azok a telekkönyvi hatóság rendelkezése ; da bocsáttatnának, alakitanak tetszés szerinti illetményeket 100 holdtól 5000 — <'.<><)<> holdig. (A határszéli havasok és erdőségek tulajdonosainak változásai — habár az állami ós megyei administrátió közönyösen nem nézte, — ez az administrátió kellő figyelemmel nem kísérhette, nem ellenőrizhette, mert a változás a korcsmák és zúgirodák homályában ment végbe, nagy részben kikerülve a pénzügyi ellenőrzést is, a míg a birtokba-adás sal testet ölthetett.) E vásári szerződések azután megadták az utat arra. hogy az ISKO. óvj XLV. t.-cz. 25. §-ának végső bekezdésében szabályozott állandó közösségek megbontassanak, illetve legnagyobb része a közös használat helyett egyéni tulajdon jellegét öltse. Az ily vásári szerződésekkel összcszerzett arány-jogokat, illetve illetményeket, a mennyiben a szerzés az előmunkálatok folyamán történt, a 356/93. I. M. utasitás 85. §-a alapján, a, mennyiben a végrehajtás előtt, illetve érdemleges Ítélet után történt, a 115. §. alapján az eljáró birtokrendező bírónak jelentették be egyszerű kórvénynyel, a, mely odairányul, hogy a vásári szerződésekalapján a kérelmezőt 1Ó0 holdnál nagyobb illetmény Illetvén, ez természetben elkülönittessók. Közvetlenül a működő mérnöknek is adtak ily szerződéseket avval a, kéréssel; hogy az ily módon kelétkezett 100 holdon felüli illetményeket helyezze el, ós különítse el. Az 1880. évi XLV. t.-ez. '25. §-áüak helyes értelme szerint kétségtelen az, hogy ezen illetmények nem a törvény által megkövetelt *8aját e§yém illetmények«, hanem spekulativ czélból mesterségesen összeállított illetména melyek tehát más elbirálás alá tartoznak. / Ingatlan tulajdonjogának megszerzése a telekkönyvi bejegyz elkerülésével, az eljáró bíró rendelkezéséből. Ëzek a. meg nem állapitott arányjogosultságok vagy eszmei talaj« hányadok adásvétel tárgyán] szolgálhattak; ámde azok elkülönítése, ej szabad tulajdonná vnló átalakítása az anyagi jogszabályok szerint sem foghatott volna helyet, és az aj jogosultakat is ép agy, mint a. jogelődöket, a közösen maradó területeken a megállapitott arány szerint csupán a használat joga, illette meg. Nem változtathatták meg a, törvény által rendelt jogi minőségüket ezek az eszmei hányadok azért sem. mert örökvá&ár utján egyes személyek kezén egyesültek agyán, de továbbra is mint közösen maradó területek csak közös használatra adtak igónyjogosnltságot. E tekintetben az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §. világosan rendelkezik.
