Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
50 608. szám. össze úgynevezett csoportokká és Íratták át színleges vásári szerződésekkel egy »csoportfőre« ingatlan jutalékaikat és ily módon teremtettek magukunk 100 holdon felüli illetményeket, a melyeknek elkülönítését kérték. A visszaélések, a melyeket az arányjog-össze vásárlók elkövettek abból a czélból, hogy a közös használatú tulajdont egyéni tulajdonná változtassák át, akir. Curiát arra bírták, hogy 33/902. urb. szám alatt hozott ítéletében előbbi álláspontjával szemben ellentétes felfogásnak adjon kifejezést. Csikdánfalva községe közbirtokosainak újraarányositás iránt beadott kórósét elutasította, mert az indokok szerint úrbéri úton többé már azok a birtokosok sem követelhetik az arány ositási eljárás folytatásának tarthatatlan czímén illetményeiknek természetben való elkülönítését, a kik azt kellő időben és helyen a törvény értelmében sikerrel kérhették volna, annál kevésbbó tehetik azt a, kérvényezők, a kik annak idejében a törvény szerint arra jogositottak sem voltak és csak a végrehajtási eljárásnak teljesen és jogórvónyesen lett befejezése után szerezték azt az illetmónymennyiséget. A kir. Curia ezen végzése közzé lett téve az Igazságügyi Közlönyben, és közöltetett az erdólyrészi kir. törvényszékekkel. Ennek daczára nem szűnt meg az újra-arányosítás, illetve különkiszakitás kérelmezése és elrendelése; így a Gyergyóújfalu községben folyamatba tett újra-arány ositási ügyben hozott 768/906. számú végzés tanúsága szerint akadálytalanul elrendeltetett és végre is hajtatott az újra-arányositás, miután a beadott jogorvoslatok — állítólag tetemes összegek kifizetése árán — visszavonattak. (Marosvásárhelyi kir. táblai elnök jelentése 18.903/906. szám alatt. 9 ) ArányjoftVíísár. A birtokközösségek felbontása, egyéni tulajdoniul való átalakítása, ós a közös birtokostársak formális kisajátítása a, legújabban folyamatba tett arányosításoknál öltött nagyobb mérveket. Kifejtettem, hogy az 1880. évi XLV. t.-cz. 25. §-a az állandó birtokközösségeket akként szabályozza, hogy az erdők, havasok és különálló legelők arányosításának folyama alatt azok a részes felek, a kiknek saját egyéni illetménye a 100 kat. holdat meg nem haladja, állandó közösségben maradnak, és a közösen maradó területeknek csupán használata illeti meg őket. Az arányositási eljárás folyamatba tótele után a község élelmesebb, vállalkozó, tőkével biró tagjai, sőt idegen ügynökök is felkeresték a részesedésre jogosított közbirtokossági tagokat, és pedig azokat, a kiket, mert saját egyéni illetmények a 100 holdon alul volt, csupán a közös használat joga illette meg a megállapítandó arány szerint, ós tőlük ezeket a közös használatra jogosító »arányjogokat« megvásárolták. Az adásvételi- szerződések vásár tárgyává teszik »az arányosítás folytán jutandó illetményt«, legtöbbször azon egyéni tulajdont képező ingatlanok megjelölése nélkül, a melyek után az arányrész a jogosultat megilleti. A hol azonban az eljárás annyira, haladott, hogy a mérnök az arány táblázatot kidolgozta, ott ennek alapján már meghatározott eszmei hányadokat foglalnak az örökvásári szerződésekbe. i( ) Jegyzet. Ugyancsak elrendeltetett ós folytattatik jelenben is az eljárás a háromszékmegyei Albis községére nézve, a hol a megengedhetősógi Ítélet ellen beadott felebbezést szintén visszavonták.
