Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.
Irományszámok - 1906-608
608. szám. 49 Kibéd községben pl. a különben is csekély terjedelmű illetmények a szerint hasittattak ki, a hány darabban az erdők feküdtek. Egyes parczellák 50 öl hosszúságúak és fél öl szélesek. Lehetetlenné van téve teljesen közös erdőkben a legeltetés, de lehetetlen az okszerű erdőgazdaság is. Legfőbb indoka az 1880. évi XLV. t.-cz. módosító rendelkezéseinek éppen az volt, hogy a közösségek e káros felosztása elé gátat emeljen. E törvény a havasokat, valamint a különálló és más mívelésre nem alkalmas legelőket az erdőkkel ugyanazon rendelkezés alá helyezte; inert a mint a törvényjavaslattal beterjesztett igazságügyi bizottsági jelentés mondja, a törvény meg akarja szorítani a legelők és havasokra nézve az egyéni illetmények korlátlan elkülönítési jogát. 7 ) A törvény kifejezett czólja tehát az volt, hogy a nevezetes közgazdasági érdekből rendelt közösségeket fentartsa és a legelőkre ós havasokra nézve is kitérjeszsze a korlátozást. Az arányosítások, a melyeket a nyolczvanas évek végéig végrehajtottak, csaknem kivétel nélkül követték a törvény intentióit ; a, földesúri illetmények elkülönitése után' a*birtokközösseget úgy az úrbéresek, valamint a 100- holdon aluli illet menyesek fentartották ; és az arányosítások az arányrészek megállapítására szorítkoztak, az 1871 : LV. t.-cz." 10. §-ának b) pontja értelmében, a -2:iG4/880. számú I. M. rendelet 39. §-a és az ezt hatályon kivül helyező, de hasonló intézkedést tartalmazó 35G/93. számii I. M. utasitás 51. §-a szerint. A kilenczvenes évek eleje óta már észlelhető a közösségeik megbontására Irányuló törekvés. Több helyen sikerrel kisérlették meg a részesek telekkönyvi kiigazítási keresette] átváltoztatni a, közbirtokossági vagyont meghatározott személyek egyéni illetményévé, a nélkül, hogy az úrbéri eljárás szabályait alkalmazták volna. (Ditró, Csikszenmárton.) Majd a már befejezett és az arány részek megállapítására korlátozott eljárást tették újra folyamatba, 8 ) Az úgynevezett »újraarányositások« útján igyekeztek egyes élelmesebb és •}* nrányrészeket tömegesen összevásárló illetményesek a közös használatú ingatlanokat egyéni szabad tulajdonná átalakita 11 i. Minden községben akadtak ügynökök, a kik fakereskedők, vállalkozók részére a 100 holdon aluli közösségre kötelezett illetményesektől és az úrbéresektől megvásárolták illetményeiket. Avagy maguk a közbirtokosok állottak h Ai ^ Je ^.y zet- Az indokolás szerint az 1871. évi LV. t.-cz. 8. §-ának kérdéses intézkeüese a székelyföldön létező nagykiterjedésű és közös legeltetésen kivül más módon egyáltalában nem hasznosítható havasok és legelőknél igen káros ós hibás volt ós egyik okát Képezte azon idegenkedésnek, a melyet a székely közbirtokosok az arányosítás ellen tanúsítottak-, .kbből az indokból helyesnek találtatott az, hogy havasoknál és a feltétlen legelőta ajt képező, yag yis olyan legelőknél, a melyek vagy elkülönített fekvésüknél vagy talajuknak mas mívelésre alkalmatlan voltánál fogva fel nem oszthatók, a természetben való elkülönítés tekintetében ugyanaz a szabály alkalmaztassák, a mely az erdőkre nézve eddig is fennállott. J ' J 1 c? Jegyzet. Lővéte községére nézve a közbirtokossági ingatlanok arányosítása az 1516/84. számú ítélettel fejeztetett be, az arányrészek megállapítására korlátozottan. Ebben az ügyben a kir. Curia előbb 2469/92. szám alatt kelt végzése indokolásában, a melylyel a hatáskör hiánya miatt utasította vissza a külön kiszakitásra igényt tartó felperest, utóbb a 42/97. számú ítéletében kimondotta, hogy az arányosítás ügye a törvény szerint elkülönítetten kiadható illetményeknek természetben való elkülönítésének mellőzésével eszközölt eljárassál telj esen befejezettnek nem tekintetvén, az a körülmény az eljárás folytatását nem gátolja, hogy az egyes elkülönítést kérelmező községek közbirtokosságai illetményüket az arányositási eljárásban hozott ítélet végrehajtása után szerezték. Körendi iromány. XIV. 1906—1911. 7
