Főrendiházi irományok, 1906. XIV. kötet • 594-663. sz.

Irományszámok - 1906-608

42 608. szám. 2-ik melléklrt a 60S. számú irományhoz. Indokolás az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, KözépSzolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányosításról és tagosításról szóló 1871. évi LV., 1880. évi XLV. és 1892. évi XXIV. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslathoz. Általános indokolás. Az arányosításról és úrbéri elkülönítésről szóló törvények. A megszűnt úrbéri viszonyokból kifolyólag fenmaradtak bizonyos jogközösségek ós az egyéni tulajdonnak korlátozásai. Ugy az úrbéri elkülönítésről, mint az arányosításról hozott törvények czélja az volt, hogy az egyéni szabad tulajdon ki\'álásának és érvényesülé' sének utat nyissanak ott, a hol annak társadalompolitikai és gazdasági eleifeltételei megvoltak. A nagyobb egyéni tulajdonnal birt, volt földesúr elkülönítési jogával szemben a volt úrbéresek birtokközösségeit, a hol azt a gazdálkodás czólszerűsége indokolta, a törvény fentartotta (1871 : LM. t.-cz 82, §-a) épp ugy, a mint az arányositási törvény a volt földesurak és a 100 holdnál nagyobb illetménynyel biró tulajdonosok egyélű szabad tulajdonival szemben' a kisbirtokosokat állandó közösségre kötelezte (1880. évi XLV. t.-cz. .25. §-a). Az 1871. évi LM. t.-cz., az ugyanezen évi LV. t.-cz., az 1880. évi XLV. t.-cz. és az ezt módositó 1892. évi XXIV. t.-cz. tehát kétféle agrárius közösség szabályait állapitotta meg, és pedig a volt úrbéri kapcsolatból eredő, és a nemesi közbirtokossági közösségeket. Az agrárius közösségek specziális formáját szabályozta az 1890. évi XVIII. t.-cz. a volt naszódvidóki községek birtokviszonyainak rendezése tárgyában. E törvény legfontosabb rendelkezése az (6. §.), a mely községi vagyonná teszi azokat a közös ingatlanokat, a mélyek az 1872. évi márczins 12-én kelt szerződéssel és ezen szerződés előtt tulajdonjog ezínién a volt határőrvidéki