Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.
Irományszámok - 1906-577
472 577. szám. kormányai arra is, hogy a nemsokára lejáró egyezmény hatályát további öt évre biztosítsák. Az erre vonatkozó tárgyalások során sikerült az egyezménybe Oroszországot is belevonni, amit főként az az érdek tett kívánatossá, hogy az angol piacznak a jutalmazott czukor számára való felszabadulása ne szolgáljon alkalmul a drágább előállitásu orosz czukor termelésének és kivitelének mesterséges fokozására. Az Oroszország csatlakozása tárgyában felvett s a pótegyezményhez mellékelt jegyzőkönyvben biztositva van ugyan Oroszország részére az a jog, hogy a czukorra vonatkozó törvényhozását fentartsa, — amihez az orosz kormány feltétlenül ragaszkodott — de másrészt megvan állapitva részéről az a kötelezettség is, hogy czukorkivitelét bizonyos meghatározott mértéken tul nem fogja kiterjeszteni. A pótegyezmény ily értelemben biztositja a czukortermelés terén leginkább érdekelt államok részére az adott viszonyok közt elérhető előnyöket. Ezzel szemben a pótegyezményhez való hozzájárulásnak a jelentékenyebb czukortermelést üző államok valamelyike részéről való megtagadása eredményében a bruxellesi egyezmény felbomlását s ezzel a praemiumos rendszer feléledését jelentené. Hogy az utóbbi eset bekövetkezése Magyarországra nézve nem kivánatos, azt a törvényjavaslathoz csatolt indokolás részletesen kifejti, utalva egyrészt arra, hogy a magyar czukortermelés a bruxellesi egyezmény hatása alatt nemcsak nem hanyatlott, hanem a munkás viszonyok kedvezőtlen alakulása mellett is emelkedett, másrészt pedig arra, hogy a praemiumok eltörlése a belföldi czukorárak csökkenésével s igy a fogyasztók érdekének szolgálatával egyszersmind a fogyasztás emelkedését is vonta maga után s ekként az államháztartásra is, ugy a fogyasztási adóban befolyt nagyebb jövedelem, mint a megtakarított kiadások révén kedvező hatásai volt. Mindezeknél fogva, minthogy az előterjesztett póteg} 7 ezményben foglalt megállapodások Magyarország közgazdasági érdekeinek megfelelnek, az azok beczikkelyezését czélzó törvényjavaslatnak változatlanul való elfogadását tisztelettel javasoljuk. Budapesten, 1908. évi január hó 17-én. Pallavicini Ede őrgróf s. k, Mertelendy Ferencz s. l. } az egyesüli bizottságok elnöke. az egyesült bizottságok jegyzője.
