Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.
Irományszámok - 1906-572
460 572. szám. 572. szám. (30. ülés, 527. jegyzőkönyvi pont.) Jelentése a főrendiház egyesült pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságainak „a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződós beczikkelyezóséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A Magyarország és Ausztria közötti gazdasági viszony rendezése tekintetében az időnkénti megegyezésre utal az 1867. évi XII-ik törvényczikk. Az utolsó szövetségi megegyezésnek, az 1887-ik évben kötött vám- és kereskedelmi szövetségnek lejárta idejében új megegyezés nem jővén létre, az 1867. évi XII. t.-cz. 68-ik szakaszában fentartott önrendelkezési jog alapján létrejött az 1899-ik évi XXX. t.-czikk, mely a viszonosság feltételezése mellett, a fennállott állapotot 1907. év deczember hó 31-éig biztosította. Ezen törvény meghozatala után kísérlet tétetett arra, hogy a Magyarország és Ausztria közötti gazdasági viszony egy újabb vám- és kereskedelmi szövetség kötése útján rendeztessék. Evekig tartó izgalmas tárgyalások után a kormányok között létre is jött 1903-ban a szövetségi megállapodás. Ámde az úgynevezett Széll-Körber féle megegyezés, — mely közgazdasági életünkre határozottan előnyös kötésnek volt mondható, — a beállott parlamenti zavarok folytán törvényhozási elintézést nem nyerhetett. Az 1899-ik évi XXX. t.-czikk ennél fogva érvényben maradt. Időközben azonban beállott az a helyzet, melyre a törvényhozói előrelátás nem gondolhatott, a mennyiben az 1899-ik évi XXX. t.-cz. határozott tilalma ellenére, a reánk gazdasági érdekeink szempontjából legjelentősebb külállamokkal megköttettek a kereskedelmi szerződések és az ezen kötések alapjául szolgált közös vámtarifával együtt, törvényes és alkotmányos elintézés nélkül életbe is léptettettek. Nyilvánvaló, hogy az igy teremtett állapot» a maga összes következményeivel nagyban csökkentette ós megbénította az Ausztriával miként rendezendő gazdasági kérdéseink érdekeinek védelme -körül kifejthető erőinket.
