Főrendiházi irományok, 1906. XIII. kötet • 550-593. sz.
Irományszámok - 1906-572
.572, szám. 461 A külállamokkal kötött és a fent emiitett módon életbeléptetett szerződések mindaddig, mig ezeket á törvényhozás törvény tárunkba beczikkelyezheti, törvényes módon, kormányrendelettel hatályosittattak az 1906. évi III. t.-czikkbeu foglalt felhatalmazás alapján. I Az 1899-ik évi XXX. t.-ez. által teremtett jogállapot folyományaként megalkottatott időközben a magyar szent korona országainak területére érvényes, külön autonom vámtarifa, mely által Magyarország mint tényleges külön gazdasági terület érvényesülhet más államokkal szemben. így tehát Ausztriával is, gazdasági különböző viszonyaink rendezésénél, a két rész, mint két egyenlően souverain állam áll és állott szemben, miért is a gazdasági érdekeknek biztosítására szükséges megegyezés, szerződés alapján jött létre. Ez a szerződés alakilag is követi a nemzetközi kereskedelmi szerződések typusát, tartalmi beosztásában pedig a Széli-Körber-féle megegyezés nyomdokain halad. E szerződéses megegyezés szériát tehát, a két állam területe immár nem képez jogilag »egy vám és kereskedelmi területet« hanem két oly külön gazdasági területet, mely a szerződés által és ennek alapján van egybekötve és a mely kifelé »egységes vámhatárral« bir. Ezen szerződéses megegyezés érvénye 1917-ben járván le ugy, mint a főbb külállamokkal kötött szerződések joghatálya is, ezen időpontban lesz ideje annak hogy az ország, miután teljesen szabad kezet nyert, jövő gazdasági érdekvédelmére nézve megállapodjon. ' Miután több külföldi állammal a kereskedelmi szerződések még nincsenek megkötve és miután 1917 év végéig az ilyen szerződések bár a két állam számára — de Ausztriával együttesen kötendők, szükséges volt ezen külföldi szerződések megköthetóse czóljából egy egyesitett szerződéses tarifának a megállapítása, mely a külfölddel való tárgyalásoknál mint tárgyalási eszköz vétetik figyelembe és alkalmazásba. Ez az egyesitett szerződési-tarifa, a jelen törvényjavaslat által, mint az Ausztriával kötött szerződés melléklete szintén érvényre emeltetik, a nélkül azonban, hogy ez által a külön magyar autonómvámtarifa bármiben is érintetnék. Mindezeknek előrebocsájtása után, habár a tárgy természetéből folyólag, ezen a szerződéses megegyezésen változtatások nem tehetők, mégis ugy véljük szükséges, hogy a főrendiház részletes bírálat tárgyává tegye ezen megegyezések lényegét. Kötelességünk a múltba visszatekintve vizsgálni a jelent, hogy tisztán láthassunk a jövendőre. Szükséges ez a bírálat, mert ezen megállapodásokhoz az ország leglényegesebb gazdasági érdekei fűződnek, és mert ezen megegyezés hivatva van arra, hogy több mint tiz évnek gazdasági bizonytalansága és vajúdásai után nyugalmat teremtsen és rendet biztosítson gazdasági életünkben a reánk gazdaságilag legjelentősebb állammal való érintkezéseinkkel szemben és megbízható alapot nyújtson közgazdasági életünknek a továbbfejlődésre, valamint reményt arra, hogy Ausztriával szemben fogjuk tudni órvónyesiteni szerződésszerű jogos igényeinket a lekötött tiz éven belől és a jövendőre erősebben alapozhatjuk majd meg közgazdaságunk védelmi várait. Szükséges e bírálat, mert nemcsak a szerződésben foglaltak birnak jelen- tőséggel, hanem lényeges az időközi mikénti végrehajtás, a szerződés kezelésének szelleme, és a kellő loyalitás. Három főszempontból tehetjük bírálatunk gyárgyává ezen szerződéses megegyezéseket. "...-. ? ô:l
