Főrendiházi irományok, 1906. XI. kötet • 531-544. sz.
Irományszámok - 1906-544
544. szám. 327 szerződéses megállapodások utján csak a következő összegekig szállíthatók le: Korona 100 kg-kint 23. szám. Búza, kétszeres, tönköly, 6'30 24. „ Rozs . . 5-80 25. „ Árpa 2'80 26. „ Zab 4-80 27. m Tengeri 2*80 IV. Czikk. Árúk, melyek oly államokból hozatnak be, hol a magyar vagy az osztrák hajók, vagy a magyar vagy az osztrák származású árúk más államok hajóinál vagy árúinál bármely tekintetben kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, a behozatalnál a tarifában megállapitott vámon felül még ennek 200 százalékáig vagy az árú teljes kereskedelmi értékének összegéig terjedhető vámpótlék, a mennyiben pedig a tarifa szerint vámmentesek, az árú kereskedelmi értékének 100 százalékáig terjedhető specifikus vám alá vonhatók. A két kormány felhatalmaztatik, hogy ezeket az intézkedéseket közös egyetértéssel rendeleti utón tehesse meg. V. Czikk. Rendeleti utón kibocsátandó magyarázatok, melyek szükség esetén kiegészithetők és módosithatók, fogják a vámtarifa szövege és értelme szerint az egyes árúkat minőségüknek és használati czéljuknak megfelelően az egyes tarifaszámokba besorozni. Újonnan forgalomba kerülő árúk azon tarifaszámok alá sorozandók, a melyekben a hozzájuk minőség és használati czél szerint legközelebb álló árúk megjelölve vannak. VI. Czikk. Az árú tarifaszerü megítélésénél rendszerint az az állapot vétetik figyelembe, melyben az árú behozatalra kerül ; az árú tarifaszerü beosztásánál első sorban az az anyag mérvadó, mely az illető árú jellegét megadja. Különböző anyagokból készült árúk, a melyek a tarifa szerint külön vám alá nem esnek vagy rendeleti úton külön tarifaszám alá nincsenek utalva és a melyeknek részei különböző tarifaszámok alá tartoznak, főalkatrészük szerint és ha kétséges, hogy mi a főalkatrészük, azon alkatrészük szerint vámolandók, mely a tarifa szerint magasabb vám alá esik. verLragsmässige Abmachungen nicht unter die folgenden Sätze ermässigt werden : Kronen pro 100 Kilogramm Nr. 23. Weizen, Halbfrucht, Spelz 6"30 „ 24. Roggen 5"80 , 25. Gerste 2*80 „ 26. Hafer . . . 4'80 , 27. Mais 2-80 Artikel IV. Waren, welche aus Staaten kommen, die österreichische oder ungarische Schiffe oder Waren österreichischer oder ungarischer Provenienz in irgendeiner Weise ungünstiger behandeln als jene anderer Staaten, können bei der Einfuhr ausser dem im Tarife enthaltenen Zolle einem Zuschlage bis zu 200 Prozent desselben oder bis zur Höhe des vollen Handelswertes der Ware und, wenn sie in dem Tarife als zollfrei bezeichnet sind, einem spezifischen Zolle bis zu 100 Prozent des Handelswertes der Ware unterworfen werden. Die beiden Regierungen sind ermächtigt, diese Verfügungen im gegenseitigen Einverständnisse im Verordnungswege zu treffen. Artikel V. Im Verordnungswe ge zu erlassende Erläuterungen, die im Bedarfsfälle ergänzt und abgeändert werden können, haben im Sinne und nach dem Wortlaute des Zolltarifes die einzelnen Waren ihrer Beschaffenheit und ihrem Verwendungszwecke gemäss in die einzelnen Tarifnummern einzureihen, Neu in den Verkehr kommende Waren sind jenen Tarifnummern zuzuweisen, in denen die ihnen nach Beschaffenheit und Verwendungszweck am nächsten stehenden Waren angeführt sind. Artikel VI. Für die tarifmässige Beurteilung einer Ware kommt in der Regel der Zustand in Betracht, in dem die Ware zur Einfuhr gelangt ; die' tarifmässige Einreihung der Ware erfolgt zunächst nach dem Material, das der betreifenden Ware ihren Charakter verleiht. Aus verschiedenen Stoffen zusammengesetzte Waren, die nicht im Tarife besonders belegt oder im Verordnungswege einer besonderen Tarifnummer zugewiesen sind und deren Bestandteile unter verschiedene Tarifnummern gehören, sind nach ihrem Hauptbestandteilen und, wenn derselbe zweifelhaft ist, nach demjenigen Bestandteile zu verzollen, welcher im Tarife höher belegt ist.
