Főrendiházi irományok, 1906. XI. kötet • 531-544. sz.

Irományszámok - 1906-544

544, Mindazonáltal a következő keresetek nem­csak a hazai, hanem a másik állam illetékes hatósága előtt is meginditliatók; ez utóbbinál azonban csupán akként, hogy az Ítéletnek csak ezen állam területén lesz joghatálya. Ilyenek: a) valamely árújegy törlésére irányuló keresetek régebbi, jogérvényesen fennálló áru­jegyhez való hasonlóság alapján, b) keresetek korábbi használat alapján, c) keresetek névhez, czimerhez, czéghez, vagy telepmegjelöléshez való jog alapján, d) megállapitási keresetek, vagyis annak megállapítására irányuló keresetek, hogy vala­. kii valamely árújegy kizárólagos használati Joga korábbi elsőbbséggel biró árújegy fenn­állása daczára is megillet, e) valamely árújegynek szabadjegyminő­sége alapján való törlésére irányuló kereset, ez utóbbi azonban csàk a lajstromozástól számított három éven belül, a mely időn túl az árujegy már csak a hazai államnak ille­tékes hatósága előtt támadható meg. Az előbbi bekezdésnek az a)-íól egész d)-ig felsorolt keresetekre vonatkozó rendelkezései a mustra- vagy mintaoltalmi jog érvénytele­nítése és megszűnése iránt indított keresetekre, valamint esetleges mintaoltalmi megállapitási keresetekre is kiterjednek. A mustraoltalomra való jog azonban nem fog megszűntnek nyilvá­níttatni, ha a mustra szerint előállított készít­mények az egyik állam területéből a másik állam területérc behozatnak, vagy ha a mustrát Csakis az egyik államban használták. 4. A két állam mindegyikében az árújegyek tekintetében illetékesen teljesített lajstromo­zásokat s egyéb intézkedéseket és hozott ily határozatokat a két állam kereskedelemügyi ministerei vagy az esetleg a jövőben ezek helyébe lépő központi hatóságok egymással a vezetendő jegyzékbe való felvétel, keresztül­vitel és közzététel ezéljából havonkint közölni fogják. A letett mustrák és minták tekintetében tett intézkedések és hozott határozatok havon­kénti közlése csak a 3. pont 3. bekezdésében említett előfeltétel bekövetkezése után fog meg­történni. 5. Mindegyik államnak a védjegyügy kezelé­sére illetékes központi hatósága jogosítva van ki» szám. 111 jelenteni, hogy valamely vele a másik állam köz­ponti hatósága által a 3. és 4. pont értel­mében közölt árújegy az ő államában olta­lomban nem részesülhet. Az oltalom ilyen megtagadása csak olyan okokból történhetik, a melyek a törvény értel­mében hazai árújegy gyei szemben is érvénye­síthetők. A két állam egyike sem fogja azonban a másik államban lajstromozott árú­jegytől az oltalmat csak azért megtagadni, mivel az az árújegyek összetétele és külső kiállítása tekintetében a saját területén érvényes szabályoknak nem felel meg, feltéve, hogy e tekintetben a másik állani törvényhozásának megfelel. ^ ; Az egyik fél területéről származó köz­hatósági czimerek a másik fél területén nem fognak szabadjegyeknek tekintetni. Az ' ilyen czimert tartalmazó árújegyet csak annak számára szabad lajstromozni, a kinek joga van az ilyen czimert használni. Ez áll a czimerek olyan kidolgozására is, a mely a hivatalos kidolgozás alakjától eltéréseket mutat, a mennyiben ezen eltérések daczára a forga­lomban megtévesztések vár&atók. E határoz­' mányok alkalmazandók nevezetesen a magyar szent koronára és az osztrák Örökös tartományi czimerre is. A két állam területeinek egyikében divó nyelvnek árújegyben való használata, még ha az árú nincs is származási helyének megjelölésével ellátva, nem fog az árú származása tekinte­tében megtévesztésre alkalmasnak. tekintetni és egyedül ez okból az árúj egytől nem fog az oltalom megtagadtatni. Ellenben a két állam mindegyikének joga lesz arra, hogy olyan árúmegjelöléseket a lajstromozásból kizárjon, a melyeknek össz­benyomásuk szerint azért, mert a nemzeti szí­neket heraldikai sorrendjükben és irányúkban használják, vagy ezen állam nemzeti jelképeit, szobrait és építészeti müvet, vagy ezen állam történeti, vagy az államélet, a művészet vagy a tudomány terén kitűnt hires személyiségei­nek nevét vagy ábrázolását alkalmazzák, a fogyasztóra akként kellene hatniok, hogy nyil­vánvalóan az árúnak ezen államból való szár­mazására utalnak, feltéve, hogy az árú meg­jelölésben egyúttal elegendő : világossággal az

Next

/
Thumbnails
Contents