Főrendiházi irományok, 1906. XI. kötet • 531-544. sz.
Irományszámok - 1906-544
112 544. szám. árú valódi származása (hely vagy ország) vagy az a körülmény, hogy az árú nem ezen államból származik, megjelölve nincs vagy az árújegyből ki nem vehető. . A nemzeti színeknek felírások, díszítések stb. valamint keretvonalak czéljaira az árújegy alkotórészeiképen leendő felhasználása egyedül és önmagában véve nem fog az áru származási hely érc mutató utalásnak tekintetni. Az előző határozmányok értelmében oltalomban részesíthető árújegygyel, annak lajstromozott alakjában ellátott árú forgalma, valamint ezen árújegy használata üzleti közlésekben nem fog azon a czimen, hogy az árú származása iránt megtévesztő, a két állam egyikében sem megakadályoztatni. Annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy valamely árú kiállítása vagy megjelölése, a mennyiben az árújegyként lajstromozva nincs, vagy valamely lajstromozott árújegyhez esetleg hozzátett toldások az áru származása iránti megtévesztésre alkalmasak-e, az előző bekezdésekben foglaft határozmányok alkalmazandók. 6. Az oltalom megtagadásának az 5. pontban biztosított jogával, legkésőbb a másik állam hatósága által beküldött árújegy beérkezésétől számított egy éven belül kell élni és erről a beküldő hatóságot ezen idő alatt kell értesíteni. Ez alkalommal az oltalom megtagadását meg kell okolni. Az árújegyet eredetileg lajstromozó államnak az oltalom megtagadásáról értesített hatósága erről a bejelentőt azonnal értesiti. A megtagadás ellen a bejelentőt ugyanolyan jogorvoslat illeti meg, mintha az árújegyet közvetlenül abban az államban jelentette volna be, a melyben az oltalom megtagadtatott. . . Ezen- jogorvoslatok határideje azon időpontban kezdődik, a midőn a másik állam hatóságának az oltalom megtagadásáról szóló értesítése kézb csitté tett. 7. A két állam mindegyike a 2. pontban emiitett személyek : javára ezen állam illetékes hatóságánál lajstromozott vagy megújított minden árújegy után darabonként a lajstromozási illeték 25 százalékát és az emiitett személyek javára letett minden mustra vagy minta után darabonként vagy elzárt csomagonként a letételi dij 25 százalékát a másik államnak a'lajstromozási-, letételi- és kihirdetési költségek fedezetéül megtéríteni köteles, ' ' Ez a megtérítés a mustrákat és mintákat illetőleg- csak a 3. pont 3. bekezdésében emiitett előfeltétel bekövetkezése után kezdődik. 8. Külföldi vállalatok árújegyeinek és oly személyek mustráinak vagy mintáinak oltalma tekintetében a kiknek a két állam egyikének területén sincs lakásuk vagy üzleti telepük, az illető államokkal kötött szerződések iránytadók. ' -' '&& j '* • v / Ezek a vállalatok és személyek árújegyeiket, mustráikat és mintáikat csupán a két állam egyikére nézve is lajstromoztathatják az illetékes lajstromozó hatóságnál Budapesten vagy Wienben. Ezen határozmányok nem érintik valamely árújegynek, mustrának vagy mintának a két állam egyikében a jelen szerződés életbelépte előtt történt letétele által megszerzett elsőbbségét. / XVIII. Czikk. A postát, távirdát és távbeszélőt a két állam mindegyike saját területén önállóan szabályozza és igazgatja. A posta-, távírda- és távbeszélő forgalmat a két szerződő fél területei között külön egyezmények állapítják meg. Ha ily egyezmények nem jöhetnének létre, a két államterületei közötti forgalomra nézve, az egyetemes postaszerződés és a nemzetközi távirdaszerződés határozatai nyernek alkalmazást. XIX. Czikk. Az egyik állam területén törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakült betéti társaságok) korlátolt felelősségű társaságok, biztositó társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek működésüket a másik állam területére, az ótt törvényesen megengedett üzletekre nézve, kiterjeszthetik és ott fióktelepeket állithatnak. Ilyen esetekben a belföldi társaságokkal és intézetekkel egyenlőknek tekintetnek és^ a másik állam területén folytatott üzletéikre nézve csupán azoknak a szabályoknak vetvék -alá.
