Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-516

130 516. szám. Az ügyvédi képviselet szabályai alól kivételeket tesz a javaslat. À 13. §. második bekezdése teljesen megfelel a polgári peres eljárásban fennálló kivételeknek, úgyszintén megfelel a polgári peres eljárásnak a 13. §. utolsó bekezdésében érintett kivétel is. Az ügyvédi kényszer csak a felekre szól. A minister tehát, ha nem léi az ügyben, t. i. az eljárást nem ü folytatja vagy nem ellene folytatják, amikor tehát, mint hatóság, a közérdeket képviseli, bármely közhivalnokkal képviseltetheti magát U. és 16. §. Ezek a §-ok a hatásköri bíróság előtti tárgyalást szabályozzák. Minthogy a hatásköri bíróság tisztán jogkérdésben határoz, a tárgyalás szóbelisége nem oly feltétlen követelménye a helyes eljárásnak, mint ott, ahol ténykérdéseket kell tisztázni. A szóbeliségnek a javaslat is tért enged annyiban, hogy az előadó szóval terjeszti elő az ügyel hogy az előadó előterjesztése titán a felek, a ministeri képviselők és a koronaügyész felszólalhatnak (17. §.), továbbá hogy némely, a felek rövid meghallgatásával egyszerűen kideríthető ténykérdés tekintetében a jelenlevők meghallgatását is megengedi (18. §). A javaslat szóbelisége tehát a ténykérdésre vonatkozólag a 18. §-ban lett csekély eltéréssel megegyezik a sommás eljárás felülvizsgálati részében keresztül vitt szóbeliséggel, de nem megy annyira, mint a közigazgatási bíróság szóbelisége, amely a felekkel való tárgyalásnak és bizonyitásfelvételnek is helyt ad (1896 : XXVI. t.-cz. 129. §.). ennyiben a javaslat szabályaiból egyéb nem következik, a válásra a közi ól szóló törvény rendelkezéseit, mint legmegfelelőbbeket kell alkalmazni. A 14. §. e szabályánál fogva alkalmazandók lesznek nevezetesen az 1896 : XXVI. t.-czikknek a rendfentara vonatkozó 123. §-a, a tárgyalás elhalasztását kizáró 125. §-a, a nyilvánosságról rendelkező 126. §-a, a tanácskozásra vonatkozó 130. §-a stb. Minthogy az itközést a 8. §. kapcsán kifejtetteknél fogva hivatalból kell elintézni, a 16. §. kifejezetten kimondja, hogy az érdekeltek elmaradása vagy nyilatkozatuk hiánya a tárgyalást és a határozat meghozatalát nem gátolja. 17—21. §§. Ezek a §-ok a hatásköri bíróság határozatának a szabályait tartalmazzák. Mint már fentebb érintettem, a javaslat nem zárja ki, hogy a hatásköri bíróság némely fölszerelésbeli vagy tényállásbeli hiányt a tárgyaláson pótolhasson. Rendszerint az eljárt hatóság határozataiban a tényállás kimerítően megvan állapítva ugy, hogy a hatásköri bíróságnak csak a hatáskört meghatározó jogszabályt kell alkalmaznia ; minthogy azonban nincs kizárva, hogy mégis van a tényállásnak hiánya, ennek a tárgyaláson való pótlását megengedi a javaslat akkor, ha ez a jelenlévő felek egyszerű meghallgatásával megtörténhetik; ha pl. döntő súly fekszik azon, hogy van-e az alkalmazottnak cselédkönyve vagy valamely szerződést