Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.

Irományszámok - 1906-516

516. szám. 131 kell megtekinteni, mely az iratok közül hiányzik, de a jelenlevő felek azt felmutathatják stb. Azt azonban a javaslat nem engedi meg, hogy a feleket a biróság a tényállás tisztázása végett maga elé idézze, még kevésbbé engedi meg azt, hogy bizonyítást vegyen fel, tanukat hallgasson ki, hanem ugy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a szükséges pótlást a jelenlevő felek egyszerű meghallgatásával azonnal nem foganasithatná, annak foganatosítását valamely alsóbb hatóságnak hagyja meg. A hatásköri biróság előtti tárgyalás és bizonyitás-felvétel egyrészt a biróság munkáját rendkívül megszaporítaná, másrészt a feleknek aránytalan nagy költséget okozna. Minthogy pedig a kiderítendő hiány legtöbbször igen egyszerű kérdésre vonatkozik, azt a hatásköri biróság utasítására az alsóbb hatóság, mely a felekhez és az ügyhöz közelebb is áll, minden nehézség nélkül megteheti. Hogy a szükséges tényállás kiderítése végett a hatásköri biróság melyik hatóságot vegye igénybe, arról a javaslat nem rendelkezik. Ehhez képest a biróság akár a főszolgabíró vagy az alispán, akár a járásbíróság S a felebbezési biróság utján intézkedhetik a pótlás iránt, aszerint, amint a körülményekhez képest egyik vagy másik hatóság igénybevétele mutatkozik czélszerübbnek. A 19. §. a hatásköri biróság határozatának a tartalmát szabja meg. A hatásköri biróság határozata háromféle lehet. Rendszerint azt fogja kijelenteni a hatásköri biróság, hogy az eljárás az összeütközésben lévő hatóságok közül valamelyiknek a hatáskörébe tartozik. De előfordulhat az is, hogy olyan ügy kerül a hatásköri biróság elé, amely az ügyben eljárt hatóságok közül egyiknek a hatáskörébe sem, hanem olyan hatónak a hatáskörébe tartozik, amelyiknél az ügy még nem fordult meg. y pedig az is lehetséges, hogy az ügyben semmiféle hatósági eljárásnak nincsen helye, mert az állam abban jogvédelmet nem nyújthat. Ilyen esetben a hatásköri biróság azt fogja kijelenteni, hogy az ügy az eljárt hatóságok egyikének a hatáskörébe sem tartozik. Végre az is megtörténhetik, hogy az eljárt hatóság tévesen hitte azt, hogy az ügyben hatásköri eütközés merült fel és ok nélkül terjesztette fel az iratokat. Ilyen esetben azt fogja kijelenteni a hatásköri biróság, hogy összeütközés esete nem merült fel. A hatásköri biróság csak afölött hivatott dönteni, hogy rendes birói, közigazgatási hatósági vagy közigazgatási birói útra tartozik-e az eljárás. Arra azonban, hogy a birói vagy a közigazgatási hatóságok közül melyik' bíróságnak vagy melyik közigazgatási hatóságnak kell eljárnia, a hatásköri biróság nem nyilatkozhatok, mert ez az illetékességi kérdés már birói vagy közigazgatási útra tartozik. Kimondja továbbá a 19. §. azt is, hogy a hatásköri bíróságnak határozata mind a bíróságot, mind a közigazgatási hatóságot kötelezi ; ezek a hatóságok tehát a hatásköri döntést többé nem tehetik kérdés tárgyává. A hatáskör kijelölésének következménye az is, hogy ha az a hatóság, amely az ügyre a hatásköri biróság döntése szerint hatáskörrel nem