Főrendiházi irományok, 1906. X. kötet • 497-530. sz.
Irományszámok - 1906-516
120 616. szám. A 7. §. tüzetesen, pontonkint meghatározza a hatásköri összeütközés eseteit. Az 1. pont az u. n. negativ összeütközésről szól, amely akkor lóidul elő, ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási biróság vagy közigazgatási btttwág, úgyszintén ba mind a közigazgatási biróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanazt az ügyet jogettisen hatáskörükhöz nem tartozónak nyilvánították. Sokszor megtörténik, hogy nemcsak két hatóság, hanem több hatóság között is kétséges lehet az, hogy melyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás; kétséges lehet pl. hogy a szolgálati viszonyból felmerülő követelést, mint magánjogi követelést, a bíróságnak vagy mint cselédbérkövetelést a cselédügyi hatódnak, vagy pedig mint iparossegédi követelést az iparhatóságnak kell-e megbiráhíia. Ily esetben nem kívánja ugyan meg a javaslat, hogy a fél minden hatóságot felkeressen panaszával, amelyhez való tartozóságáról az ügynek szó lehet, hanem azt megkívánja, hogy az a hatóság, amelyhez az ügy valóban tartozik, a fél részéről megkeresetve, az ügyet magától elutasította légyen. Ha az ügyben csak olyan hatóságok hoztak az eljárást megtagadó határozatot, amelyeknek hatásIn' nem is tartozik az eljárás, akkor a hatásköri összeütközés felvetése mindenesetre korai, mert valószínű, hogy ha a fél ahhoz a hatósághoz Jóidul, amelyhez fordulni kell, ez a hatóság az ügyet nem fogja magától elutasítani. A hatóságok az ügyet hatáskörükhöz nem tartozónak mindig oly határozattal nyilvánítják, amely csakis a hatáskör kérdésére szorítkozik. A javaslat megkívánja, hogy az eljárást megtagadó ez a határozat jogerőre emelkedjék. Addig, mig jogerős határozattal nincs kizárva mind a bírói, mind az administrativ ut, negativ összeütközésről nincs szó, mert még mind a két utón van felső hatóság, mely az ügyet meg nem vizsgálta, de a peres vagy a peren kivüli eljárás vagy a közigazgatási eljárás szerint megvizsgálhatja. Nincs kizárva, hogy a felsőbb hatóság az alsó hatósági határozatot megváltoztatja, és ezzel az alsó hatósági határozatok következtében előállott hatásköri ellentétet megszüntetvén, a hatásköri biróság által való elintézést elkerülhetővé teszi. Önként értetik, hogy a lelek nincsenek kényszerítve az alsó hatósági határozat ellen jogorvoslattal élni és a felsőbb hatósági megvizsgálást provokálni; a hatáskört megtagadó alsó hatósági határozat tehát akkor is jogerős, ha az ellen a felek a megszabott idő alatt felebbvitellel nem élnek, vagy ha az ellen a felébbvitel az eljárási szabályok szerint ki van zárva. Az 1. pont mind a rendes biróság, mind a közigazgatási bin mind pedig a közigazgatási hatósággal szemben felmerült hatásköri összeütközések esetére vonatkozik. A 7. §. 2., 3. és 4. pontja az úgynevezett pozitív hatásköri összeütközés eseteit szabályozzák. És pedig az egyes esetek különíiez képest különféle módon. A 2., a 3. és a 4. pont csak a rendes bir- - a közigazgatási biróság. továbbá a rendes biróság és
