Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.

Irományszámok - 1906-489 - 1906-490

234 490. szám. állapoton csak az alapok és alapítványok kezelésének törvényes megállapí­tása volna képes segíteni, miért ig erre irányuló törvényhozási munka elő­zi tését újból és nyomaték«»san ajánljuk a kormány figyelmébe. Külön jelentéssel kell a t. Képviselőház elé járulnunk a következő tétel tekintetében: A bizottság köréből történt kérdésre az állami számvevőszék elnöke be­jelentette, hogy a m. kir. államvasutak költségvetésében »hivatali és irodai szükségletek« czímén 1904-ben kiadott 2,601.314 koronából a ministerelnökség segédhivatali főigazgatójának utalványoztatott 200.000 korona. Ezen kifizetési tételre vonatkozólag az állami számvevőszéknek az 1 í*04. évi zárszámadások kapcsán az országgyűlés elé terjesztett jelentése semmi­fóle megjegyzést magában nem foglal. Ezen mulasztás indokolásául az állami számvevőszék elnöke a bizottsági tárgyalás során a következőket jelentette ki : »E tétel elbírálásánál mindenekelőtt figyelembe veendő az a körülmény, hogy épen az 1904. évben törvényerőre emelkedett 190B. évi állami költ­ségvetésben a hirdetési átalányokra engedélyezett hitel 252:900 koronával emelkedett, a mely többlet a költs. jt kisérő indokolás szerint, részben az előző évek eredményeivel, részben a hirlapok és folyóiratokra megállapított uj hirdrtési átalányokkal lett indokolva. Abban a feltevésben tehát, hogy a ministerelnökség részére kiutalvá­nyozott a törvényhozás intencziójához képest a. költségvetés indoko­lásában jelzett uj hirdetési átalányok fed< fordíttatott, a mit az a körülmény is igazolni látszott, hogy a szóban lévő összeg ;l hirdetési átalá­nyok rovata alatt lett elszámolva : tekintettel továbbá arra, hogy a hirdetési átalányokra megszavazott hitel ezen utalványozás folytán túllépve nem lett, ennélfogva az állami számvevőszék illetékes ügyosztálya részéről annak tör­vényessége és költs« ED fedezete szempontjából aggályok nem merültek fel, z okból az ügyosztály nem terjesztett elő javaslatot <• tétel tárgyalása iránt. A szóban lévő 200.000 koronányi összeg folyósítása azonban az 1906. év­ben ismétlődött, de minthogy az 1905. évben költ» - nem volt. ennél­fogva ezen törvényes alappal nem biró kiadás felhasználása tekintetében a kereskedelemügyi minister úrtól, illetve a ministerelnök úrtól felvilág*>sitást kért az állami számvevőszék és az erre adott ministerelnöki válaszban jött az állami számvevőszék tudomására az. hogy a kérdés tárgyává tett '200.000 korona a rendelkezési alapba utaltatott, a mit az állami számvevőszék az 1905. évi zárszámadás utján a törvényhozásnak kötelességszerűleg bejelentett. A bizottság az állami számvevőszék elnöke által tett ezen kijelentéseket tudomásul vette ugyan, megjegyzi azonban, hogy az állami számvevőszék által e kérdésben elfoglalt álláspontot nem teheti magáévá. Az 1897. évi XX. t.-cz. 22. £-a ugyanis világosan megállapítja, hogy a költségvetésben megszavazott hitel csakis •a költségvetést kisérő indokolásban kitüntetett czélokra használható fel.« A számvevőszék tehát hivatásából ki­folyólag tartozik e törvényes rendelkezés betartását ellenőrizni és az ellen­sennniképen sem gyakorolhatja feltevésekalapján. Az a feltevés pedig, a melyre mentségéül a számvevőszék illetékes ügyosztálya a jelen esetben hivatkozik, teljesen alaptalan. Minthogy ugyanis a m. kir. államvasutak hir­detési átalányait egyáltalában nem a ministerelnök szokta utalványozni s nem a ministerelnök utalványozta a helyesen elszámolt ily átalányokat az 1904. évben sem: ennélfogva semmi alapja sem lehetett annak a feltevésnek, hogy a kérdéses 200.000 koronát a ministerelnök a m. á. v. hirdetési átalányainak fedezésére fordi tot T ,

Next

/
Thumbnails
Contents