Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-489 - 1906-490
490. szám. 235 Kétségtelen tehát, hogy az állami számvevőszék elnöke a kérdés tárgyává tett 200.000 korona átutalását az 1904. évi zárszámadásról szóló jelentésében ugyanúgy tartozott volna az országgyűlésnek bejelenteni, amiként ezt az 1905. évre vonatkozó jelentésében meg is tette. A két év tekintetében semminemű elvi különbség nincsen, mert amiként 1905. február 3-án. a mikor 200.000 korona iiyként átutaltatott, nem volt költségvetés, azonképen nem volt 1904. évi március hó 26-án sem költségvetés, a mikor az 1904. é\ i átutalás történt. A bizottság azonban abban a meggyőződésben, hogy az állami számvevőszék elnökének az a mulasztása jóhiszemű tévedésen alapult, a kérdésnek az állami számvevőszékre vonatkozó része felett napirendre tért és ebben a vonatkozásban nem járult, a t. képviselőház elé javaslattal. Az 1904. évben működött kormányok e tételeknél érdekelt tagjaira, az akkori ministerelnökre és kereskedelemügyi ministerre vonatkozólag azonban a bizottság nem foglalhat el hasonló álláspontot. A bizottság ugyanis felvilágosítást kért a jelenlegi miniszterelnök úrtól arra vonatkozólag, hogy a ministerelnökség számvevőségében és irattárában minő elszámolás vagy irat található a kérdéses 200.000 korona felhasználására vonatkozólag. Erre a kérdésre a bizottság a ministerelnök úrtól azt a felvilágosítást nyerte, hogy a ministerelnökség számvevőségében ezen tételre vonatkozólag elszámolás nem található, az irattárban pedig egyedül az akkori kereskedelemügyi miniszternek: Hieronymi Károlynak átiratai találhatók, amelyekben az akkori ministerelnököt a kérdéses pénzösszegnek megtörtént kiutalásáról értesíti. Ezen átiratok hatlapján látható a ministerelnökség akkori segédhivatali főigazgatójának oly értelmű feljegyzése, mely szerint a kérdéses összeget a rendelkezési alapról vezetett számadásba vételezte be. Felhivta továbbá a bizottság a jelenlegi kereskedelemügyi minister urat, hogy az ezen átutalásra vonatkozó hivatalos aktákat az államvasutak irattárából bocsássa a bizottság rendelkezésére. A minister ur megfelelvén eme kívánságnak, a bizottság áttanulmányozta az előterjesztett adatokat, a melyekből kitűnt, hogy ezen iratok között sem található sem a jogezímek megnevezése, amely mellett az átutalás megtörtént, sem az elszámolásra vonatkozólag adat arra nézve, hogy az átutalt összeg miként használtatott fél ? Minthogy a bizottság a jelenlegi ministerelnök ur és a jelenlegi kereskedelemügyi minister ur által előtérj esztett adatokból semmiféle felvilágosítást nem tudott szerezni arra vonatkozólag, mily czélból történt a kérdéses átutalás és mire használta lel az akkori ministerelnök az átutalt összeget, ennélfogva felhivást intézett Tisza István gróf volt ministerelnökhöz és Hieronymi Károly volt kereskedelemügyi ministerhez aziránt, hogy a bizottság ülésén megjelenvén, a kérdéses tétel kiutalásának előzményeit és felhasználásának módját adják elő. A most nevezett urak megjelentek a bizottságnak 1907. június ()-án tartott ülésén, amelynek lefolyását a gyorsírói feljegyzések után készült jegyzőkönyv t: nusitja. A felsorolt adatokból, valamint a volt miniszterelnök kihallgatásából kitűnik, hogy a szóban forgó 200.000 koronát Hieronymi kereskedelemügyi minister minden törvényes felhatalmazás nélkül utalta át gróf Tisza mmisterelnöknek. Kitűnik továbbá az. hogy gróf Tisza István minden törvényes felhatalmazás nélkül tudatosan és szándékosan megsértve az országgyűlés költségvetési jogát, az átutalt összeget beolvasztotta a rendelkezési alapba, vagyis elvont az elszámolás köréből olyan összeget, a melyet a törvény nem neki, hanem meghatározott czélból *a kereskedelemügyi ministernek és nem elszá3"*
