Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.
Irományszámok - 1906-446
446. szám. 163 Ezenfelül a magyar kir. államvasutak Beregszász és Nagyszőllős állomásai a keskenyvágányú gazdasági vasút átrakodási czéljaira megfelelően kibővittetnének és átalakíttatnának. A borsavölgyi gazdasági vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 3,554.000 koronában, azaz pályakilométerenként 34.500 koronában állapíttatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 554.600 korona, tartalékalap képzésére pedig 147.000 korona hasittatnék ki. A tényleges épitési és üzletberendezési tőke beszerzése egynemű részvények kibocsátása utján történnék és a kiadandó engedélyokiratban a gazdáéi v;i>ut építésére és üzletére alakitandó részvénytársaság egyúttal felhatalmaztatnék, hogy a fenti tényleges tőke beszerzése czéljából 4,085.000 korona névértékű egynemű részvényeket teljes névértékben bocsáthasson ki, a mi tulaj donképen 87°/o-os kibocsátási árfolyamnak felel meg. A helyi érdekeltség a szóban levő vasutat az üzlet javára 50 éven át adandó és összesen évi 17.912 korona 50 fillérre rugó járadékokkal támogatná, mig az állam részéről a gazdasági vasút czéljaira a következő hozzájárulások biztosíttatnának : a) Az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-a alapján a m. kir. postának a beregszász—beregkövesd—dolhai vonalon az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállitása fejében a postaszállitás tényleges megkezdése napól számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 8.500 korona díj ; b) az 1888. évi IV. törvényczikk 7. £-a alapján a helyi érdekű vasutak élvezésére rendelt költségvetési külön adományból az első tiz teljes üzleti év alatt minden év május hó 1-én esedékes 43.700 korona járadék. Az állam ezen hozzájárulásai 170.000, illetve 337.400 korona tőkeértéket képviselnek és pedig százalék« »kl »an kifejezve, a posta járadéka beregszász— beregkövesd—dolhai vonalra eső -2,*230.000 korona tényleges épitési és üzletsi tőke 7 Í. a különsegély pedig az egész hálózat tényleges épitési tökéjének 9*49°/o-át teszi s igy e járadékok tőkeértékre átszámítva az 1888. évi IV. törvényezikkben megállapított 10—10%-nyi maximalis segélyezés mérvén alul maradnak. Miként az érdekeltségi, ugy az állami hozzájárulások is évenként fizetve a vasút üzleti segél re szolgálnának és épen erre való tekintettel, valamint tia'velemmel arra is. hogy törzsrészvények kibocsáttatni nem fognak, a kérdéses hozzájárulások részvény szolgáltatás kötelezettsége nélkül engedélyeztetnének. Viszont azonban kiköttetnék, hogy mindezen hozzájárulások pénzügyi műveletre s ez utón az építési és üzletberendezési tőke fedezésére fel nem használhatók, kiköttetnék továbbá az is. hogy az első és minden további teljes üzleti év leteltével, ha a vasútnak a kiadások és törlesztési szükséglet fede», valamint a tartalékalap növelésére fordítandó összegek levonása után megmaradó tiszta nyeresége a megállapított névleges tőke még törlesztetlen hát meghaladja, a többlet telerésze az állam, a törvény hatógek által nyújtott üzleti segélyösszegek visszafizetésére i forditandó. Ezen visszatérítési kötelez- szállításáért fizetendő évi díjra ki nem terjed, miután az a vasút javára nem segélyként, hanem a tényleges szolgáltatás ellenében adatik. A vasat segélyezésének ezen eltérő módiát illetőleg tisztelettel felemlítem, hogy az, a mennyiben a törvényhatóságok és a községek által nyujtandi kre vonatkozik, az 1888. évi IV. törvényczikk -ának rendelk /.hangban áll. 21*
