Főrendiházi irományok, 1906. IX. kötet • 431-496. sz.

Irományszámok - 1906-446

164 446. szám. A külön állami segélynek az üzlet javára való engedélyezhetése azonban a törvényben már kifejezetten ki nem mondatik, bár annak szövegez« illetve magyarázata nézetem szerint az állami segélyezés ilyetén módját is leli /á. A törvény idézett 7. §-a ugyanis mindenekelőtt a külön állami segélyről intézkedik egész általánosságban, majd a törvényhatóságok és a községek általi segélyezésről rendelkezik és pedig itt már vagylagosan feltüntetvén, hogy a segélyezés szolgálhat az épitkezés czéljaira vagy pedig az üzlet ,ra. A törvény ezen szerkezete arra mutat, hogy a törvényhozás az állam zére is biztosította azt a jogot, hogy segélyét a vasút üzlete javára adhassa, miután alig képzelhető el, hogy az állam a maga javára kisebb mozgási szabadságot kötött volna ki, mint a minőt a törvényhatóságok ós a községek részére biztositott. Mindazonáltal azon czélból, hogy ez a kérdés a jövőre nézve minden kétséget kizáró módon megoldassék és ez alapon a gazdasági vasutak létesítésének előmozdítására — addig is, mig erre vonatkozólag a helyi érdekű vasúti törvények kilátásba vett revisiója alapján külön tételes törvény nem hozatik — egy újabb hathatós eszköz biztosíttassák, a mig egyrészt a jelen tre vonatkozólag a tisztelettel csatolt törvényjavaslat keretében a törvényhozás külön felhatalmázasát kérem arra nézve, hogy a külön állami segély ezen vasútnak üzlete javára is adható legyen, másrészt e helyt egyúttal az -zággyülés elvi hozzájárulását kérem az 1888. évi IV. törvényczikk 7. £-ának olyképeni értelmezéséhez, hogy a külön állami segély az idézett törvényben megszabott korlátúk között nemcsak a helyi érdekű vasutak építési, hanem azok üzleti czéljaira is engedélyezhető. A létesítendő gazdasági vasút, annak alárendeltebb közforgalmi jelentőségére való tekintettel a vasúti árufuvarozás tárgyában létrejött és az 189*2. évi XXV. törvénvczikk által törvénybe iktatott berni egyezményhez való hozzájárulás alól a kiadandó engedélyokiratban kifejezetten felmentetnék. Figyelemmel továbbá az engedélyezendő vasút gazdasági jellegére az országgyűlés jóváhagyásával 1868. évi július hó 6-án kiadott törvénverejű va siitengedélyez- ibályrendelet rendelkezésein alapuló és az engedélyokiratban érvényesítendő azon kikötéssel szemben, hogy az iparvasutaknak a gazo vasúton való, a kereskedelemügyi minister által engedélyezendő átvezetését tűrni tartozik, engedélyes részére biztosíttatnék az állami oltalom arra nézve, hogy a pályán átvezető iparvágányok a gazdasági vasút elleni versenyre — ;> vízi és fuvarverseny fokozását is ideértve — felhasználtatni nem fognak. Tisztelettel felemlítem, hogy ezen intézkedés, mely a tervezett gazdasági sut forgalmi i inek lehető megvédését czélozza, a fennebb hivatkozott -utengedélyez bályrendeletben a vasutak részére nyújtott oltalomnál nagyobb mérvű védelmet biztositana s igy mintegy az említett szabályrendelet iné. Minthogy p kérdéses va-utengedély</ bályrendelet az országgyűlés jóváhagyásával lett kibocsátva s a vasutengedélyezósi törvény meghozataláig törvényerővel bir, ennélfogva az annak határozmánvaitól való Itérésh »rvényh •lhatalmazását kérem. A léi iő gazdasági vasút üzletét az engedélyes, illetve jogutódja önkezelésben maga látni el. Annak ellenében, hogy az engedélvezendő vasút az állami kezelés tör-