Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.

Irományszámok - 1906-371

108 371. szám. 2. A szajol—püspökladány és a püspökladány—predeáli vonalak teljesítőképességének fokozása. A szajol—püspökladányi vonalrészen a helyzet ugyanolyan kedvozőtlon, mint a szajol—arad—piskii vonalon. E vonalon az elmúlt 1906. év utolsó négy hónapjában naponta 19—20 tehervonat ós 1—4 másodrész közlekedett, mely vonatok G.500—11.500 tonna elegyet továbbítottak. E vonalon tehát igen nagy a teherforgalom, a miért is a nagy forgatom rendes ellátását gátló hiányok megszüntetendők, nevezetesen az állomások a 200 tengelyes vonatok befogadására kibővitendők és a nagyobb állomási közökben forgalmi kitérők létesítendők, illetőleg a meglevő hadi kitérők a polgári forgalom czóljaira berendezendők. Ugyanily munkák szükségesek helyenkint a püspökladány—predeáli vonalon is. Ez utóbbi vonal nagyvárad—kiskapusi részén, továbbá a kiskapus—nagyszebeni vonalon az állomásoknak kibővitése, illetőleg a rövid állomási vágánvzatoknak meghosszabbítása ós a többi berendezéseknek kiegészítése már folyamatba tétetett az 1906. ós 1907. évi állami költségvetésekkel, illetőleg az 1904. évi XIV. törvényczikkel engedélyezett hitelek terhére. A szóban levő vonalakon az 1907. évben sürgősen előállítandó munkákra 420.000 korona szükséges. 3. A budapest—zimmiyi vonal teljesítőképességének fokozása. A budapest—zimonyi vonalnak vonatforgalma, a vonatok számát tekintve, 1896-tól 1904-ig, vagyis 8 óv alatt 26°/o-kal emelkedett. Az 1906-iki évet is tekintetbe véve, ez a haladás 1896-tal szemben mintegy 35°/o-ot tesz ki. A vonatkilométer-teljesitményt illetőleg lényegében azonos az eredmény s ugyancsak ily eredményre vezet az elegytonnakilométer-forgalom összehasonlítása is. A személy- és árúforgalmi adatok szerint tiz év alatt a szóban forgó vonal személyforgalma 700.000 utassal, 25.000 tonna gyorsárúval ós 590.000 tonna teherárúval gyarapodott, úgy, hogy e vonalon napi átlagban 2000 utassal, 700 tonna gyors- ós 1.700 tonna teherárúval több szállíttatott 1904-ben, mint az 1895. évben. E néhány adat eléggé jellemzi azt a lendületet, a mely a szóban forgó vonal helyi forgalmában észlelhető. Az átmenő forgalmat pedig élesen megvilágitj a az a tény, a mely szerint a Belgrádban a máv. vonalára átlépett kocsik száma 1896-ban 13.240-et tett, mig 1904-ben ez a szám 46.430-ra emelkedett, azaz csaknem megnégyszereződött. A forgalom eme nagyobb arányú lendületével szemben a pálya s az állomások berendezései alig változtak. Az állomások vágányai, felvételi épületei, raktárai ós rakodó területoi ma — úgyszólván — ugyanolyanok, a minők 10 évvel ennek előtte voltak. Innen van, hogy a forgalom lebonyolítása sok helyütt már-már leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A legközelebb múlt őszi és téli évad forgalma ennek legjobb példája. A forgalomnak további bizton remélhető emelkedése esetén ez a vonal feladatának megfelelni teljesen képtelen lesz. Budapest ós Szabadka közt a szőlő- és bortermelés rohamosan terjed. Szabadka és Újvidék közt a gyümölcs, főzelék, komló, kender stb. termelés olyan mérvű és jellegű forgalmat teremtett, a minőt ezelőtt hazánkban nem iymertünk. Az Újvidék—Zimony közötti vonalrész kultúrája is fejlődik. De ennél is nagyobb jelentőséget ad e vonal-