Főrendiházi irományok, 1906. VII. kötet • 353-393. sz.
Irományszámok - 1906-371
871. szám. 109 nak a keleti forgalom. Az élő állatok (szarvasmarha, sertés és baromfi) szilva, s egyéb nyers termények be- és átviteli forgalma nagy mértékben növekedett s evvel karöltve lendült fel a czukomak, keményítőnek, gépeknek és sok más iparczikknek kivitele. Mindez együttvéve a vonal teljesitő képességének minél előbb való fokozását parancsolóan megköveteli. Az állomásoknak úgymint Budapest-kitérő, Soroksár, Taksony, Laczháza, Dömsöd, Kunszentmiklós— Tass, Nagyállás, Szabadszállás, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Vadkert—Tázlár, Kiskunhalas, Kisszállás, Kelebia, Szabadka, Csantavér, Bács-Topolya, Hegyes—Feketehegy, Verbász, Ókor, Kiszács, Újvidék, Pétervárad, Karlócza, Beska, Ó-Pázna, Űj-Pázna, Batajnicza és Zimony állomások kiegészítésére, illetőleg nagyobb arányú bővítésére és a hosszabb állomási közökben forgalmi kitérők beiktatására 8,000.000 korona szükséges, a mely összegből az 1907. évben sürgősen foganatba veendő munkákra 1,000.000 koronát irányozok elő. 4. A budapest—dombóvár—zágráb—fiumei vonal teljesítőképességének fokozása. A budapest—dombóvár— fiumei vonalon a közel múlt nagy forgalom idejében beállott vonatkésóseket, kocsikésedelmeket, a kocsiknak a ki- és berakásnál való késéseit, a rendelkezési állomásokon a vonatoknak késői összeállítását főkép az okozta, hogy az állomásokon nincsen elég vágány a vonatkeresztezésekre, továbbá okozták azt a Gyékényes, Zágráb és Fiume állomásokon beállott árútorlódások. A torlódások kihatással vannak a közbenső állomásokra, a mely állomások — ha a vonatokat be is tudják fogadni — terjedelmes tolatásokat kénytelenek végezni, de sok esetben az állomások vonattalálkozásokat nem is fogadhatnak a vágányok elégtelensége miatt, a minek következménye meg az, hogy a vonatok az előző állomásokon vesztegelni kénytelenek. Fiume, Zágráb stb. nagyobb állomások kibővítésével párhuzamosan gondoskodni kell tehát a budapest—dombóvár—fiumei vonal teljesítőképességének fokozásáról is oly irányban, hogy a többi állomások vágányzatai és egyéb berendezései kibővittessenek ós hogy a hosszabb állomási körök forgalmi kitérők beiktatásával megrövidíttessenek. A fiumei ós zágrábi árútorlódások a forgalmi zavarok folytán időszakonként a vonalon nagyobb forgalmat kell lebonyolítani, mintsem arra különben szükség volna. Rendes viszonyok mellett a c.-moravicza—fiumei vonal jelenlegi berendezései mellett és az ez idő szerinti teljesitőképesség kihasználásával naponként 600 kocsi volna Fiúméba és ugyanannyi onnan visszaszállítható. Ugyanily nagy a G-yékényes—C.-Moravicza közötti vonalrósz teljesitő képessége is, »úg a G-yékényes és Uj-Dombovár közötti vonalrószen az itteni nagyobb állon közök folytán valamivel kisebb. Ezen utóbbi körülménynek azonban a fiumei forgalomra nézve legalább ez idő szerint nincs jelentősége, miután a forgalom megosztására nézve érvényben levő megállapodások szerint a Fiúméba irányuló forgalom egy jelentékeny része Gyékényes, Dugoselo és Zágráb állomásokon jut a fiumei útirányra. Fiume állomás azonban az idő szerint még a 400—420 kocsi között váltakozó forgalmat sem képes nehézségek nélkül befogadni, minek következtében a kocsik a többi állomásokra szorulnak ós azokon a kezelést megnehezítik. Szükséges tehát a budapest—fiumei vonalnak teljesitő képessegét —
