Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-290

290. szám. 307 lásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süvoggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordkópesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosása, felázása, vagy felfagyása be ne állhasson. . Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- ós talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg, az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltóteleknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0*80 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles ós a terep szinvonalától mérve legalább 0*80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek ós hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román-, vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portland-czement, homok és víz megfelelő arányú vegyítésével készitendő vizálló habarcsot ezabad használni. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelő leg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani ós a felülvizsgálati műveletekkel együtt, mint ezek kiegészítő mellékleteit felterjeszteni. "Utszabályozások, útáthelyezósek és útátjárók felépítménye, a közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyv megállapításaihoz képest a miskolcz— diósgyőri törvényhatósági útátszelóseknél koczkakövezetből, másutt az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalán nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm, azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az esetleg létesítendő állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappal és 0'15 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások és forgalmi telep előtereinek illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok 5 czm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon és a forgalmi telepen a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m

2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetve kisajátítandó, Az 39*