Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.

Irományszámok - 1906-290

290. szám. 305 A műtárgyak hordszerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetve belvizek szine között — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembejövő viszonyokhoz ós körülményekhoz képest — átereszeknél és kisebb hidaknál 0-5 m., nagyobb hidaknál pedig 1*0 méter nyilt magasság maradjon. A helyi érdekű vasút által igénybevenni kivánt meglevő műtárgyak és hidak esetleges megerősítése és átalakítása mindenkor akképen foganatosítandó, hogy a fennálló átfolyási szelvény megszükitést sehol se szenvedien. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás ós kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és eg3^éb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vizlefolyási és helyi viszonyok, nemkülönben a biztonsági követelmények figyelembevételével a vasút építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki pótfelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengetyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vizfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kivánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek, — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább 0-60 m. magas felültöltéssel állitandók elő ; azonban ilynemű műtárgyak helyett — ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag 2-0 m. nyilasig betoncsőátereszek is lesznek épithetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncső-átereszek felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1*0 m. A betoncső-átereszek készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, Wdszerkezetei pedig bezárólag 2-0 m. nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb Nyílásoknál vasból létesítendők. Á különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltetjenül kőből lesznek előállitandók, az illető szbaványokban vagy építési Főrendi iromány. V. 1906—1911,. 89