Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.
Irományszámok - 1906-207
118 207. szám. 3- §. Az 1891. évi XVII. t.-cz. — a mint erre az általános megjegyzések során már utalás történt — a kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök helyzetét nem tette minden tekintetben egyenlővé a kir. curiai birák helyzetével. A rangviszonyukról csak annyiban rendelkezik, a mennyiben kimondja, hogy curiai bírákká való netaláni kinevezésük esetén rangsorukat ezek között a curiai birói czímmel és jelleggel való felruházás állapitja meg, fizetésük tekintetében pedig kimondja, hogy őket csak a 11-ocl osztályú kir. curiai birói fizetés és 300 forintban megállapított lakpénz illeti meg. Fizetésük ehhez képest, ellentétben a kir. curiai birákóval, a kik annak idején fokozatos előléptetésben részesültek, legfeljebb csak az 1891 : XVII. t.-czikk 31. §-án alapuló korpótlékkal növekedhetett. Ezt a helyzetet fentartotta az 1893-ik évi IV. t.-czikk azzal a módositással, hogy az elnököket az V. fizetési osztályra nézve megállapított lakpénz illeti meg. Nem változtathatott ezen az 1904-ik évi I. t.-czikkben foglalt felhatalmazás alapján az állami alkalmazottak részére pótlékok engedélyezése tárgyában 1906. évi szeptember hó 22-én 4.600. M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet sem, mihez képest a curiai birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök ma is el vannak zárva attól, hogy ezen czím és jelleg birtokában eltöltött öt évi szolgálatuk alapján magasabb összegű személyi pótlékra tarthassanak igényt. Ezt a helyzetet a javaslat mint a helyi előléptetés rendszerének alapgondolatával ellenkezőt, meg akarja szüntetni. E végből kimondja, hogy a kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököket a kir. Curia bíráival egyenlő rang, valamint az állami alkalmazottak V. fizetési osztályára nézve megállapított javadalmazás illeti meg. Ehhez képest a jelen törvény hatályba léptétől kezdve ezek az elnökök is a kir. curiai birákóval teljesen egyenlő fizetésben és személyi pótlékban fognak részesülni. Ezzel szemben természetszerűen elvesztik korpótlékra való igényüket, nehogy javadalmazásuk a kir. curiai birák javadalmazását meghaladhassa. Csak természetes ezek után az, hogy a javaslat a kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházott kir. Ítélőtáblai birák részére is ugyanezen előnyöket biztosítja. A §. második bekezdésének az abban felsoroltak egy létszámba foglalását illető rendelkezése inkább csak formális jellegű. Ma, a mikor az 1893. évi IV. t.-cz. 5. §-ában szabályozott fokozatos előlépés rendszerét a kormány az 1904. évi I. t.-cz. felhatalmazása alapján felfüggesztette és az illetmények megállapítása a rangsortól függetlenül mindenkire nézve külön-külön az illető fizetési osztályba való jutása időpontjától függ: a különböző, vagy egy és ugyanazon létszámba tartozás az illetmények szempontjából közönbös. A §. értelmében azok a kir. törvényszéki elnökök, a kik a kir. curiai birói czímmel és jelleggel már a törvény hatályba lépte előtt fel voltak ruházva, az együttes létszámba a jelen törvény hatályba léptének időpontjáig kinevezett kir. curiai birák után fognak — még pedig eddigi rangsorukban — besoroztatni. Ezt az átmeneti jellegű rendelkezést a szerzett jogok oltalmának szempontja indokolja. Félreértések megelőzése végett azonban a §. kifejezetten is hangsúlyozza, hogy ez a rendelkezés az 1891. évi XVII. t.-cz. 32-ik §-ának szabályát nem érinti.
