Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-177
177. szám. ,'347 Ettől fogva ez a törvény képezi áruforgalmi statisztikai adatgyűjtésünk alapját, s bár idő folytán a szerzett tapasztalatok a törvénynek több hiányát kimutatták, maga a törvényben lefektetett alapelv teljesen kiállta a gyakorlat tűzpróbáját. Az 1881. évi XIII. t.-czikk hiányának pótlásáról időnkint rendeleti úton történt gondoskodás s az adatgyűjtés javitására irányuló intézkedések, mondhatni a törvény életbelépésétől kezdve sohasem szüneteltek. Voltak azonban a törvénynek egyes oly hiányai, a melyeket csakis törvényhozási úton lehetett megszüntetni. Ez a körülmény már az L893. évben napirendre hozta az 1881. XIII. t.-czikk módosításának, esetleg ujabb tör\ énynyel leendő helvott<>sitésének kérdését, mely azután megoldást nyert az 1881. XIII. t.-czikk némely határozmányainak módosításáról és kiegészítéséről szóló 1895. évi XVIII. t.-czikk megalkotás;! val. K novelláris törvény tényleg orvosolta az 1881. évi XIII. t.-czikk leglényegesebb hiányát, a milyenek voltak különösen : 1. hogy az érkezett küldeményekről nom a czimzett, hanem a, szállítási vállalat volt köteles az árúnyilatkozatot kiállítani; • 2. hogy az árúnyilatkozatokon a származási és rendeltetési ország bev állása nem követeltetett; s 3. hogy e valótlan adatok beszolgáltatásának kellő megtorlásáról nem történt gondoskodás. Az uj törvény hatása alatt áruforgalmi statisztikánk nemcsak az adatgyűjtés, hanem az adatok feldolgozása tekintetében is egyszerre jelentékeny fejlődésnek indult, annyival inkább, mivel a, törvény egyidejűleg a feldolgozás anyagi eszközeinek gyarapításáról is gondoskodott az által, hogy a bélyeges árúnyilatkozati űrlapok árát 4 fillérről 10 fillérre emelte. Az 1900. év elején ismét nagyobb változáson ment át az adatgyűjtés. A mondott év első napján lépeti «létbe az az egyezmény, melyet a magyar és az osztrák kormány Magyarország és Ausztria közötti áruforgalom statisztikájának kölcsönös támogatassál leendő szá inba vétele tárgyában kötött. Az egyezmény lényeges tartalma, hogy a, két államnak egymással való forgalmában az árunyilatkozatok a feladás alkalmaival két példányban állitandók ki, melyek egyike a feladás helyén marad, másika pedig az árút a rendeltetési állomásra kiséri, hol azt a czimzett a bevallás czéljaira tolhasználhatja. Külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésünk, melynek alapját ez idő szerint az 1881. XIII. és 1895. évi XVIII. t.-czikk s részben az emiitett egyezmény képezi, kétségtelenül a fejlettségnek már ma is igen tekintélyes fokán áll, mindazáltal az adatgyűjtés terén még ez idő szerint is nem egy hiány és visszásság tapasztalható, melyek orvoslása ugy az adatszolgáltató közönség érdekében, valamint az adatgyűjtés tökéletesbitése szempontjából feltétlenül szükséges. Ilyen visszásság első sorban az 1881. XIII. t.-czikk 3. §-ában foglalt és az 1895. XVIII. t.-czikk által is érintetlenül hagyott az a rendelkezés, mely a beszolgáltatandó árúnyilatkozatok darabszámait határozza meg. Az emiitett törvényszakasz értelmében egynemű árúbél álló egy küldeményről, úgyszintén egy csomagról, még ha különböző árúkat foglal is magában, csak egy árunyilatkozatot kell ugyan kiállítani, de többféle árúba) és több csomagból álló egy küldeményről annyi árúnyilatkozatot, a, hányféle árú \an a küldeményben. Ennélfogva ez idő szerint igen gyakran előfordul, hogy egy szállitási okmánynyal szállított küldemény után 5—6, sőt 10—15 vagy még ennél 44*
