Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-177
348 177. szám. is több árunyilatkozat állítandó ki. Ez a rendelkezés a gyakorlatban sokszor igen terhes és zaklató az adatszolgáltató felekre nézve ; 'minthogy pedig az illeték is a nyilatkozatok darabszámához igazodik, megtörténik nem egyszer, hogy a fél aránylag kis küldemény után 50 60 fillért, sőt nagyobb összeget is kénytelen fizetni statisztikai illeték fejében. Ez a rendelkezés az adatgyűjtés pontosságát és jóságát is nagy mértékben veszélyezteti, mivel alkalmul szolgál arra, hogy különféle árúkat tartalmazó küldeményeknek csupán egy része vallassák be, hogy ily módon minői kevesebb árúnyilatkozatot kelljen kiállítani, s megfelelően kevesebb statisztikai illetéket fizetni. De zaklató is a jelenlegi eljárás a nagyközönségre nézve, mely nincs teljesen tájékozva az iránt, hogy mi tekintendő egynemű ós mi különnemű árúnak, mely utóbbiak után, ha több csomagban fordulnak elő, külön árunyilatkozat állítandó ki. Másrészt a törvény ezen rendelkezése gyakori nézeteltérésekre szolgáltat okot a szállítási vállalatok alkalmazottai és a szállító közönség között, miután az utóbbi az egynemű árúk fogalmát lehetőleg kiterjeszteni kívánja, az adatgyűjtő közegek pedig gyakran oly árúkról is külön-külön árunyilatkozatot kivannak, melyek egyneműségéhez szerintük csak némi kétség is fór. Az osztrák kormánynyal kötött egyezmény életbelépése, vagyis az 1.900. év eleje óta, a törvény ezen intézkedése egyébiránt felesleges terhet is ró a hazai czimzettekre. Ausztriában a feladó egy küldemény után, akárhány árúdarabból ós árúból álljon is az, mindig csak egy árúnyilatkozatot tartozik kiállítani s azon egy árúnyilatkozaton sorolja fel a küldeményben foglalt összes árúkat. Hozzánk tehát Ausztriából minden küldemónynyel csupán Qgy árúnyilatkozat érkezik. Az egyezmény értelmében a magyarországi czímzett ezt az árúnyilatkozatot használhatná fel a bevalláshoz; ámde ennek a kedvezménynek igénybevételétől megfosztja őt az 1881. évi XIIT. t.-czikk fentidézett szakasza mindazon esetekben, midőn itt az említett törvényszakasz értelmében nem egy, hanem több árunyilatkozat szolgáltatandó be. Ilyen esetekben a hazai czímzett kénytelen az Ausztriából érkezett árunyilatkozat adatait több új nyilatkozatra átírni, a mi nemcsak a félnek okoz felesleges munkát, hanem az adatszolgáltatás jóságát is csorbítja,, mert a fél az átírás alkalmával könnyen követhet el tévedéseket. Ezen kívül vannak a mostani eljárásnak egyéb hiányai is, melyek az adatgyűjtés pontosságára nagy mértékben visszahatnak. így pl. egyik törvény sem intézkedik, hogy a felek az áll a luk beszolgáltatott árunyilatkozatokra, nézve utólag kívánt felvilágosítások megadására köteleztessenek, holott ily felvilágosításokra és utólagos helyesbítésekre az árúnyilatkozatok helyes besorozhatása ós a feldolgozás pontossága érdekében igen gyakran van szükség. Ennek egy további konzekvencziája, hogy oly esetekben, midőn közvetítő személyek (szállítmányozók) szolgáltatják be az árúnyilatkozatokat, a statiszlikai hivatal a tulaj dónk ópeni küldők és átvevők nevéről is tudomást szerezhessen, mert a szükséges felvilágosít;!sokat és helyesbítéseket csakis azok adhatják meg pontosan. Az itt megjelölt hiányok és nehézségek orvoslását, minden móltányos érdek gondos figyelembevételével czólozza a bemutatott törvényjavaslat. A javaslat 1. g*a a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés terjedelmét írja Körül, kimondván, hogy az adatgyűjtés kiterjed mindazon árúkra, melyek a, vasúti, hajózási és postaforgalomban a magyar korona országainak területéről kivitetnek, vagy a magyar korona országainak területére behozatnak. Ez a rendelkezés tehát az adatszolgáitatást egészen abban a terjedelemben állapítja meg, a mint az jelenleg érvényben van. Megjegyzendő, hogy az
