Főrendiházi irományok, 1906. I. kötet • 1-112. sz.
Irományszámok - 1906-66
66. szám. 101 is felhatalmazást kell'kérnem, hogy ezek a, kiadások is fedezhetők legyenek. Ugyancsak e szakasz rendelkezései szerint a javaslatban kért felhatalmazás alapján az 1906. évi kezelést terhelő kiadások az 1906. évi állami költségvetés keretébe lesznek beillesztendők. A javaslat 3. §-a azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyek az 1905. évi állami zárszámadások összeállitására vonatkoznak. Miután 1905. évre költségvetésünk nem volt s most az 1905. évi kezelés lezárta után csak a tényleges eredményeket lehetne bevételi és kiadási tételekként előirányozni, leghelyesebbnek tartom, ha ezek a tényleges eredmények csak a zárszámadásba vétetnek fel, mert a törvényhozás azon ellenőrzési jogának, hogy a kiadások helyességét és szükségességét legalább a zárszámadás elbírálásakor állapithassa meg, nem lehet elejét venni az által, hogy a kiadási tételek, daczára hogy már lezáratott az évi kezelés, most utólag állapíttassanak meg. Ezt a módozatot kellett elfogadnom azért is, mert az 1905. évi kezelés már lezáratván, a költségvetési törvény végrehajtására a kormánynak már felhatalmazás vagy utasitás sem lenne adható. A 4. ij. kimondja, hogy az országos betegápolási pótadó kulcsa az 1904. évi XXI. törvónyczikk határozmányainak megfelelőleg 1905. évre is 5%-ban állapittatik meg. Mellőzhetetlennek látszik a betegápolási pótadó százalékát ezúttal is 5°/o-ban megállapítani, mert a pótlékból fedezendő kiadásoknál oly nagy szükséglet mutatkozik, hogy ennek fedezésére az 5°/o sem elégséges. Az 1905. évre azért kell e helyütt a pótlék megállapítása iránt intézkedni, mert ezen évre költségvetési törvény hiján, ez a rendelkezés fogja megadni a jogalapot e pótlék szedésére; míg az 1906. évre nézve az ezen évre hozandó költségvetési törvény fogja a szükséges rendelkezéseket tartalmazni. Az 5. §. lehetővé teszi, hogy a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt felszaporodott közadó-hátralékokat az adókötelesek létérdekeik csorbítása nélkül törleszthessék le. Nemcsak a méltányossági szempontok, de az államnak jól felfogott közgazdasági érdekei is megkövetelik, hogy a hosszantartott költségvetésen kivüli állapot folytán felhalmozódott közadótartozások az egyes adókötelesek iránt akként érvényesíttessenek, hogy azok gazdasági létérdekei veszélyeztetve ne legyenek. A javaslat szerint felhatalmazást kérek arra, hogy a hátralékok mikénti befizetését hosszabb időre terjedőleg általában szabályozhassam s hogy egyesek kérelmére az általános szabályozáson túlterjedő fizetési halasztást is engedélyezhessek és a késedelmi kamatokat is elengedhessem. Ez alapon azt az általános intézkedést szándékozom tenni, hogy az 1905. évből s az 1906. óv I. negyedéből eredő adóhátralékokat mindenki akként törleszthesse, hogy a hátralékok felét 1906. évi október végéig s másik felét 1907. évi október végéig fizethesse le a nélkül, hogy ez iránt külön kérelmet kellene beadnia. E hátralékok után a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény életbeléptének napjáig kamatszámításnak egyáltalán nem lenne helye s ezen a napon túl is csak azok az adófizetők tartoznának a • tényleges lerovásig járó törvényes kamatokat fizetni, kiknek évi adótartozása 2Ö0 koronát elér, míg a kisebb adófizetők kamat fizetése .nélkül vehetnék ezt az általános halasztást igénybe. Ezen az általános halasztáson kivül mindazok, a kik azt kérik, ha érdekeik sérelme nélkül tartozásukat 1907. október végóig sem képesek tör-
