Főrendiházi irományok, 1906. I. kötet • 1-112. sz.
Irományszámok - 1906-66
102 66. szám. Leszteni, messzebb menő halasztást Ls nyerhetnek, sot ha anyagi viszonyaiknak veszélyeztetett volta ezt szükségessé teszi, tekintet nélkül arra, vájjon kisebb avagy nagyobb adófizetők-e, kamatmentes ós 1907. október végén túl terjedő halasztásban is részesíthetők. A kérelmezés megkönnyitése végett akként fogok intézkedni, hogy a kisebb adófizetők ne csak egyenként, hanem az egy községhez tartozók többen együtt is kérelmezhessék a halasztást, azt ne csak Írásban, hanem a községnél vagy a kir. adóhivatalnál szóbelileg is kérhessék. A pénzügyigazgatóságokat a halasztások tekintetében megfelelő hatáskörrel kívánom felruházni s másfelől az ellenőrzésükre hivatott közigazgatási bizottságokat a közreműködésre oly irányban fogom felhivni, hogy a méltányos igények kielégítésére ügyeljenek, de azt is szigorúan ellenőrizzók, hogy ott, a hol egyesek igényei azt szükségessé nem teszik, indokolatlan kedvezések helyt ne foglaljanak. Az illetékhátralékok mikénti befizetésének általánosságban való szabályozása e tartozások természetének megfelelően abból fog állani, hogy a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt kézbesített fizetési meghagyások szerint kiszabott illetékek a jelen törvényjavaslat alapján alkotandó törvény életbeléptének napjától számitott harmincz nap alatt lévén befizetendők, a késedelmi kamatok csak a harminczadik nap után következő naptól kezdve számíttassanak. Mindazonáltal gondoskodni fogok arról, hogy a fenforgó méltányossági szempontok figyelembe vétele mellett egyes esetekben a felek kérelmére megfelelő fizetési halasztások engedélyeztessenek. Önként érthető, hogy úgy az adók, valamint az illetékek tekintetében ez a szabályozás csakis tényleg hátralókban levő tartozásokra szorítkozik, de a már befizetett adókra és illetékekre, valamint ezek kamatjaira nem terjed ki. A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899« évi VI. törvényczikk hatályát az 1901. évi XVIII. törvényczikk csak 1904. évi deczember hó 31-ig hoszszabbitotta meg, s miután a törvényhozás azóta e törvény hatályának meghosszabbításáról nem intézkedett, a magyarországi városok és községek által az 1899. évi VI. ós 1901. évi XVIII. törvényczikk alapján élvezett járandóságoknak az 1905. évi január hó 1-től való kiutal ványozására, a költségvetésen kivüli állapot megszűnte után is hiányoznék a jogalap. Ne hogy ez által az egyes városok ós községek jelentékeny joghátrányt szenvedjenek, és hogy a jogfolytonosság e téren is biztosittassék, a jelen törvényjavaslat 6. §-ában gondoskodás történik arról, hogy az 1901. évi XVIII. törvényczikk hatálya 1905. évi január hó 1-től meghosszabbíttassák, és hogy az a törvényhozás további intézkedéséig érvényben tartassék. A 7. §. szerint a kért felhatalmazás hatálya 1905. évi január hó 1-től kezdődnék, a mit az állami bevételek beszedésénél megóvandó folytonosság megszakításának elkerülhetésc tesz szükségessé. E szakasz tartalmazza ezen leiül a végrehajtási intézkedéseket. Budapest, 1906. évi május hó 29-én. Dr. Wekerle Sándor s. k., a pénzügyvninisterium vezetésével megbízott m. kir. ministère! iiöl:.
