Főrendiházi irományok, 1905. I. kötet • 1-41. sz.

Irományszámok - 1905-34

56 34. szám. kétséges volt, vájjon az megfelel-e ;i nemzet akaratának, hanem azért, mert ellenkezett az övével, mindamellett hogy megfelelt a nemzet akaratának. A királynak állandó egyéni nézetéi szembeállították a nemzet akaratával. Óriási felelősségei vettek azok magukra, akik Őfelségének e tanácsol adták ós a kik e politika végrehajtására vállalkoztak. Ezzel a választások következtében beállói t kormányos pártválság az alkotmány válsága lett A királynak az az elhatározása, hogy valamely jogot kizárólag és feltétlenül egyéni meggyőződése szerint fog gyakorolni, magában foglalja az alkotmányellenes kormányzás eshetőségeit. ' Az ilyen absolu! fejedelmi akaratnak előtérbe tolása ós rideg érvényesülése az absolutismiis gondolatköréhői való és arra vezet. Helyea magyar alkotmányban nincs. Sajnos, lesújtó tények igazolták mindazokat a keserves aggodalmakat, melyeket a. királyhoz lm és az alkotmányt szerető minden magyar ember érzett, midőn a király az országgyűlésnek feliratát válasz nélkül hagyta s a helyett arra szólította fel a szövetkezeti ellenzéket, hogy különösen a katonai kórdósben Ő Felsége által megszabott programm alapján alakítson kormányt. A szövetkezett ellenzék a király fenkölt személye iránt érzett hü ragaszkodása és kötelességszerű és örökölt loyalitáSa daczára sem tehetetl eleget e felni vasnak Miként vállalhatott volna felelősséget oly politikáért, a mely ellenkezik a nemzet akaratával és saját lelkiismeretével ? Miként vessen ki nj terheket a nemzetre a véderő érdekében, midőn épen a vóderőben fentartatnak azon állapotok, a melyeket a nemzet, meg akar szüntetni? Miként tehette volna magáévá azt a rendezést, a melyet az ellenzék