Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.
Irományszámok - 1901-467
252 467. szám. a szárnyvonalon : Kerekegyháza végállomás . . . . . 350 m. hosszal Tisztelettel megjegyzem, hogy ezeken kivül a motorkocsi-forgalom számára szükséges további — feltételes — megállóhelyek helyszíni fekvése és elrendezése a közigazgatási pótbejárások alkalmával állapíttatott meg. A pálya építését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számított egy év alatt befejezni és a vasutat a közforgalomnak átadni tartoznának. A helyi érdekű vasút építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 2,000.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 68 259 koronában állapittatnék meg, mely tőkéből 300.000 korona lenne forgalmi eszközök beszerzésére fordítandó. A beszerzendő hét motorkocsit a helyi érdekű • vasút engedélyesei lennének kötelesek az állami vasutintózetnek — mint a helyi érdekű vasút üzemkezelőjének — beszolgáltatni. Ezen építési és üzletberendezési tényleges tőke keretében a kisajátítási költségek maximális összege 220.000 koronában állapittatnék meg ós pedig azzal a kikötéssel, hogy engedélyesek a kisajátítási költségekre fordított tényleges kiadásaikat okmány- és számlaszerűen igazolni tartoznak s a mennyiben az ezen leszámolás alapján megállapítandó végleges kisajátítási költségek az imént számjelzett összegen alul maradnának, az ekként előálló esetleges megtakarítás beruházási czélokra a tartalékalapba lesz helyezendő, Ugyancsak a tényleges tőkéből 71.000 korona hasittatnék ki tartalékalap gyanánt, mely alap a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiből volna megalakítandó ; megengedtetvén, hogy ezek a részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban ne részesittessenek. A 2,000.000 koronányi építési ós üzletberendezési tényleges tőkének az 1888. évi IV. törvény czikk 10. §-a értelmében törzsrészvényekben elhelyezendő 35°/o-a kitesz 700 000 koronát Ebből az Összegből 376.000 koronát a helyi érdekeltség biztosított, 74.000 koronát engedélyt kérők fedeznének, míg a töszsrészvénytőke hátralevő részének fedezésére egyfelől az 1888. évi IV. tör vény czikk 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása és később rendeletileg megállapítandó feltételek mellett leendő teljesítése ellenében 80.000 koronányi, másfelől az idézett törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból 170.000 koronányi, együttvéve 250.000 korona tőkeértékű államsegély biztosíttatnék, azzal a fentartással, hogy a postahozzájárulás a szállítás megkezdésétől számított egymásután következő 50 esztendőn át megfelelő évjáradékokban, a külön állami segély pedig szintén 50 éven át évjáradékokban, esetleg egy összegben, vagy megfelő nagyobb részletekben fogna folyósittatni, továbbá hogy a mindkét czímen kilátásba helyezett állami hozzájárulás ellenében megfelelő névértékű törzsrészvények legyenek az állam tulajdonába bocsátandók. A mindkét czímen kilátásba helyezett állami hozzájárulás az építési és üzletberendezósi tényleges tőkének 12'5°/o-át képezi, tehát az 1888, óyi IV. törvényczikk 4. és 7. §§-aiban megállapított 10—10, együttesen 20° / o-nyi segélyezés mérvén^ jóval alul maradna. A tényleges tőkének még hátralevő 65°/o-át, vagyis 1,300.000 koronát engedélyt kérők 5°/o-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján kívánják fedezni, a mely elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyama 78°/o-ban állapíttatnék meg.
