Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-467

467» szám. 251 A helyi érdekű vasút tervezetében beállott lényeges módosítások folytán 1903. évi július hó 6-án ujabb engedélyezési tárgyalás tartatott. Tekintettel arra, miszerint a helyi érdekű vasút által átszelendő vidék gazdasági ós egyéb helyi viszonyai az első közigazgatási bejárás óta némely tekintetben megváltoztak, ennélfogva és Kecskemét város e részben előter­jesztett kérelmére a kecskémét—lajosmizsei fővonalra folyó évi márczius havában, a kis nyír-kerekegyházai szárnyvonalra pedig a közigazgatási pót­bejárás június havában tartatott meg. Miután a szárnyvonal a kilátásba vett vezetés folytán 500 méterrel fog megrövidülni: kikötöttem azt a jogot, ho2y a vonalrövidülésből s az ennek folytán elhagyandó műtárgyakból eredő 20.000 koronanyi költségmegtakarítás­nak a tatalékalapba való refundálását a helyi érdekű vasút engedélyeseitől követelhessem. Yan szerencsém megjegyezni, hogy a helyi érdekű vasúton a motor­kocsi-üzem tervbe vett berendezésével kapcsolatban ennek az üzemnek a budapest—lajosmizsei és a kecskémét—tiszaughi helyi érdekű vasutakon való kiterjesztése is tervbe vétetett. A kiterjesztéssel kapcsolatos kérdéseknek 1903. évi július hó 21-ón megtartott tárgyalásán, továbbá az ezeket követő iratváltások során, valamint az engedélyezési tárgyaláson létrejött meg­állapodások közül a lényegesebbeket a következőkben van szerencsém ismertetni : / A */. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasút a magyar királyi államvasutak Kecskemét állomásából, mint forgalmi végpontból kiindulva, a kecskémét-kecskémét-alsópályaudvari vonalszakasz együttes használata mellett, a magyar királyi államvasutak Kecském ét-alsó ­pályaudvar állomásából kiágazólag Kisnyir erdőn át a budapest—lajos­mizsei vasút Lajosmizse állomásáig vezetendő fővonalból ós a Kisnyir erdőnél elágazólag Kerekegyházáig az említett ujabb vonalvezetéssel tervezett szárnyvonalból összesen kereken 29*3 kilométer hosszban fogna megépittetni. A szabványos nyomtávval épitendő pálya akként rendeztetnék be, hogy azon a gőzmozdonyú vonatok óránként 40 kilométer, a motorkocsik pedig óránkónt 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője a nyilt pályán 300 méterben állapittatnék meg; indokolt, kivé­teles esetekben azonban 250 méter sugárral biró kanyarulatok is alkalmaz­hatók volnának. A két méternél nagyobb nyilású műtárgyak vashordszerkezettel állít­tatnának elő. A folyóméterenként legalább 23-6 kilogramm súlyú aczólsinek — függő sinkötés alkalmazása mellett — oly sűrűen rakott talpfákon volnának elhe­lyezendők, hogy igénybevételük — 6 000 kilogramm keréknyomás alatt — négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A megfelelően átalakítandó és kibővitendő »Kecskemét személy-pálya­udvar« és »Lajosmizse« csatlakozó állomásokon kivül a kiépítendő vasut­vonalakon 5 új állomás, rakodó állomás, illetve rakodó megállóhely lenne létesítendő és pedig a fővonalon : Kecskemét-Mária város rakodó megállóhely . 200 m. hosszal, Kisnyir elágazó és keresztező állomás . . . 350 » » Méntelek rakodó állomás ' . 250 » » Klabertelep rakodó állomás 250 » » 32*

Next

/
Thumbnails
Contents