Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-428
26 428. szám. 9., 10., 11. és 12/;§§. A most idézett szakaszok az anyakönyvi törvény 22 , 38., 64. és 71.§§-ait helyettesitik, s az előbbiekben foglalt eltérések szerves kapcsolatban állanak az anyakönyvek alaki berendezésének megváltoztatásával. Az Indokolás általános részében kifejezést adtam már annak, hogy az anyakönyvek berendezése tekintetében a rovatos mintára való áttérést kívánatosnak tartom. Az ott mondottak kiegészitéseül e helyütt még megjegyzem, hogy a jegyzőkönyvi szerkezet nehezebb áttekinthetősége a mai jegyzőkönyvi forma felcserélésére egymagában — már csak a meglevő nyomtatványkészletre való tekintetből is — elégséges oknak nem lenne tekinthető ; annál kevésbé, mert e forma azon fokozottabb követelmények szempontjából, melyeket az A. T. a bejegyzések alakszerűségeire nézve előir, a rovatosnál megfelelőbb. A bejegyzések külső alakszerűségeinek a törvényjavaslatban tervezett egyszerűbbé tételével azonban a rovatos forma előnyei lépnek előtérbe. S az egyszerűsítésre irányuló törekvésből kiindulva, a rovatos forma javára dönti el a választást az a körülmény, hogy az anyakönyvi bejegyzéseknek a jegyzőkönyvi szerkezetből kifolyó jelen terjedelme mellett úgy az első, mint a másodpéldányú anyakönyvek nagy tömegének elhelyezése komoly gondot okoz, s pár évtized múlva egyes anyakönyvi hivatalokban, de különösen a törvényhatósági levéltárakban új helyiségek berendezésére kényszeríthet. A rovatos minta szerinti anyakönyvezés ellenben az elhelyezés kérdését lényegesen megkönnyíti. Mig ugyanis a mai rendszer mellett egy 600 lapos anyakönyvbe 600—600 születési és halálozási eset és 300 házasságkötés vezethető be: addig a rovatos mintájú, ugyaniiy terjedelmű születési és halotti anyakönyvbe 1800—1800, s a házassági anyakönyvbe 900 eset lesz bevezethető. A jelenlegi jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvek helyett tervezett rovatos mintájú anyakönyvekben a születési és halotti bejegyzéseknél a bejelentő felek külön megnevezve nem lesznek, sem az anyakönyvi cselekményeknél megjelentek személyazonosságáról szerzett meggyőződés, sem az a körülmény, hogy az anyakönyvvezető a bejegyzést a megjelenteknek felolvasta s a szükséghez képest magyarázta s hogy a megjelentek a bejegyzést helybenhagyták és aláirtak, felemlitve nem lesz. Nem lesznek továbbá felvéve: a) a születési anyakönyvi bejegyzésbe a bejegyzés helye, a gyermek születésének órája, valamint a szülők születési helye; b) a házassági anyakönyvi bejegyzésbe a házasulok születési helye, a szülők állása (foglalkozása) ós lakhelye, s a házasságkötési tanuk kora ós állása (foglalkozása) ; c) a halotti anyakönyvi bejegyzésbe a bejegyzés helye, az elhalt születési helye s szüleinek állása (foglalkozása) és lakhelye. Mindezen körülmények és adatok kihagyása a lehető egyszerűsítés érdekében történnék és sem a hitelességet nem érinti, sem a szeméfyállapotra vonatkozó adatok teljességéhez fűződő köz- és magánérdekek rovására nem esik. Mert a személyazonosság megállapítása s a bejegyzés felolvasása és helybenhagyása tekintetében a lényeg csak az, hogy mindez megtörténjék. Az anyakönyvvezetőnek idevonatkozó kötelességei pedig nem változnak.
